AKTUÁLIS

Nyilatkozat a 2004. december 5-én tartott népszavazás ötödik évfordulója alkalmából Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) a 2004. december 5-én tartott népszavazás ötödik évfordulóján Nyilatkozatot tett közzé. A NYEOMSZSZ kilencedik éves közgyűlése A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) 2009. szeptember 5-én Prágában tartotta 9. rendes évi közgyűlését. Köszönet illeti a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségét előkészitő munkájáért és vendégszeretetéért. A közgyűlés zárónyilatkozatot fogadott el, ami ITT olvasható: A NYEOMSZSZ és a BUOD nyilatkozata az új szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban A szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozó nyilatkozatunkat a következő politikusoknak, sajtóorgánumoknak is megküldtük: . az Európai Parlament elnökének, . az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának . a magyar Parlament elnökének, a magyar miniszterelnöknek, a magyar külügyminiszternek . a szlovák Parlament elnökének, a szlovák miniszterelnöknek, a szlovák külügyminiszternek . a német Parlament elnökének, a német kancellárnak, a német külügyminiszternek, ill. a tagszervezetek vezető politikusainak. Természetesen a legismertebb hírügynökségeket (MTI, DPA, stb), sajtószolgálatokat és a Kárpát-medencei magyar nyelvű elektronikus hírportálokat is tájékoztattuk: Felvidék Ma , Erdély Ma, Vajdaság Ma, Kárpátinfo Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - Szórvány munkacsoport SZÓRVÁNY STRATÉGIA: A NYUGATI SZÓRVÁNYMAGYARSÁG HELYZETÉNEK ELSŐ ELEMZÉSE Írta: ifj. dr. Klement Kornél (a KMKF Szórvány Munkacsoport alelnöke, a NYEOMSZSZ alelnöke, Németország) Hozzájárultak: Kunckelné Fényes Ildikó (a LAMOSZSZ elnöke, Venezuela), dr. Piri Zoltán (a NYEOMSZSZ elnökségi tagja, Hollandia) 2009. június 15. Á l l á s f o g l a l á s 1. 2009. március 25-én Budapesten megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának Szórvány Munkacsoportja. 2. Az alakuló ülésen a Szórvány Munkacsoport megválasztotta elnökét, Vetési Lászlót, három alelnökét, Csete Örsöt, Dulka Andort, illetve Klement Kornélt, és meghatározta működési rendjét, illetve tevékenységének célkitűzéseit. 3. A Szórvány Munkacsoport a KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának szakértői-konzultatív testületeként működik: a szórványhelyzetű magyar közösségek kérdése terén hozzájárul az albizottság és a plenáris ülés elé terjesztendő javaslatok előkészítéséhez. 4. A Szórvány Munkacsoport stratégiai elemzést állít össze a szórványmagyarság helyzetéről, magyarságtudata megőrzéséről, a szórványosodási folyamat fékezéséről és a szórványoknak a magyar-magyar együttműködésben való részvételi lehetőségeiről, oly módon, hogy a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság az anyagot a KMKF 2010. évi Plenáris Ülése elé terjeszthesse. 5. A Szórvány Munkacsoport szakmai szinten kölcsönös tájékoztatás és konzultáció útján együtt kíván működni a Kormány mellett tevékenykedő Szórványtanáccsal. Budapest, 2009. március 25. A nyugati világ szórványmagyarságát a következő szervezetek képviselik alapító tagként: - NYEOMSZSZ (Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége * Dr. Deák Ernő (elnök), ifj. Dr. Klement Kornél (alelnök) - LAMOSZSZ (Latin-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) * Kunckelné Fényes Ildikó (elnök) megbízásából Wurst Erzsébet - ÉAMOSZ (Észak-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége) * Bessenyei-Somorjai Ágnes (elnök) Mint ismeretes a NYEOMSZSZ és annak országos tagszervezetei - helyzetükből adódóan - már régóta foglalkoznak a szórványélet kérdéseivel, így pl. a felsőpulyai (Örvidék/Burgenland) konferenciák rendszeresen elemzik mélyrehatóan a szórványélet lehetőségeit. Örülünk, hogy Magyarország ilyen kiemelt intézményesített keretek között kíván - a határon túli tömbmagyarság mellett - a Kárpát-medencei és a nyugati világ magyar szórványközösségek helyzetének javításával foglalkozni! (NYEOMSZSZ) Szórvány Munkacsoport A Magyar Országgyűlés égisze alatt működő Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) létrehozta szakértői testületként az ún. Szórvány Munkacsoportot, amelynek alakuló ülésére 2009. márc. 25-én kerül sor Budapesten. A NYEOMSZSZ képviseletében részt vesz Deák Ernő (elnök) és ifj. Klement Kornél (alelnök). A LAMOSZSZ megbízásából továbbá részt vesz Wurst Erzsébet (NYEOMSZSZ elnökségi tag) is. Új internetes folyóirat Március 10-én útjára indítottuk magyarságismereti tanításmódszertani folyóiratunkat szórványban élőknek Őrszavak címmel. Kérünk mindenkit, népszerűsítse ezt az igazán hiánypótló munkát, arra buzdítva a felhasználókat, hogy használják legjobb tudásuk szerint. A lap anyagai szabadon használhatók. Minden további részlet a lapon. Elindult a HU-RA Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége magyar nyelvű internetes rádiót hozott létre HU-RA névvel. A szerkesztett adások 2008. karácsonyától hallgathatók a HU-RA honlapján. Látogatás az EU főhadiszállásán A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) november 18-20. között tanulmányi utat rendezett Strassburgba Gál Kinga képviselőasszony (FIDESZ) meghívására, hogy találkozzon az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselőkkel, és megismerje munkájukat, valamint az ottani intézmények működését. Küldöttségünk 33 tagja 10 európai országból érkezett, tükrözve a Nyugat-Európában élő magyarok sokszínűségét és szétszórtságát. >> Tovább a beszámolóra NYILATKOZAT A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) aggasztónak tartja a szlovák-magyar viszony alakulását és tiltakozik a szlovákiai magyarokat érintő diszkriminatív állami intézkedések ellen. >> Tovább Deák Ernő jegyzete Szeptemberi nem egészen áhitat, megjelent a Bécsi Napló XXIX. ÉVFOLYAM 5. számában (2008. SZEPTEMBER-OKTÓBER) ANYANYELVI TANÁCSKOZÁS Tangagärdeben 2008. szeptember 18-21. között a svédországi Tangagärdeben megtartott anyanyelvi tanács­kozásra a világ 13 országából érkezett résztvevők nagyon hasznosnak ítélték meg a rendezvényt. Egyetértettek abban, hogy a telekommunikációs lehetőségek kihasználása mellett pótolhatatlan a személyes kapcsolattartás. Megállapították, hogy a legfontosabb feladat a felnövekvő, többed­generációs magyar származású fiatalok esetében a magyar nyelv és kultúra elsajátítása és meg­őrzése. Bár a különböző országokban élő magyar közösségek mindent megtesznek azért, hogy a befogadó országok támogassák tevékenységüket és törekvéseiket, önként vállalt feladataikat a magyar állam hathatós segítsége nélkül már megvalósítani nem tudják. Ezért kérik a mindenkori magyar kormányt, hogy munkájukhoz segítséget nyújtson. A munkahangulatú tanácskozáson egy 11 tagú munkacsoport a már létező tankönyvek alapján egy egységes, felmenő rendszerű tankönyvcsalád megírását és a módszertani háttér létrehozását tervezte meg. A könyvekhez módszertani útmutatók készülnek. A tanácskozás során egy módszertani folyóirat indítását határoztuk el. Az internetes formában, illetve nyomtatásban is megjelenő lapban a nyugati országokban oktatók munkáját, tapasztalatait ismertetnénk, illetve pedagógiai, módszertani írásokat jelentetnénk meg (a NYEOMSZSZ honlap­ján fog megjelenni). A nyelvet oktatók számára fontosnak tartjuk olyan segédkönyvcsomag összeállítását, melyből gyermekdalokat és játékokat, földrajzi és történelmi ismereteket tartalmazó, identitástudatot fejlesztő anyagokat válogathatnak munkájukhoz. Tankönyvszerkesztési tervezet X. KUFSTEIN TANÁCSKOZÁS A NYEOMSZSZ társrendezésében szeptember 6-7-én Felsőpulyán került sor a X. Kufstein Tanácskozásra. Az idei tanácskozás témája A FELSZÍVÓDÁS VESZÉLYE, A FENNMARADÁS ESÉLYEI (MAGYAR SZÓRVÁNYOK EURÓPÁBAN, AMERIKÁBAN, AUSZTRÁLIÁBAN) volt. ZÁRÓNYILATKOZAT Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezésében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Oberpullendorf / Felsőpulya város, valamint a Közép-burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület közreműködésével 2008. szeptember 6-7-én 10. alkalommal rendezték meg a „KUFSTEIN” Tanácskozást, Felsőpulya városában, „A FELSZÍVÓDÁS VESZÉLYE – A FENNMARADÁS ESÉLYEI (MAGYAR SZÓRVÁNYOK EURÓPÁBAN, AMERIKÁBAN, AUSZTRÁLIÁBAN)” címmel. A tanácskozáson 25 országból több mint 300 résztvevő jelent meg. Az elhangzott 28 előadásban, és az azokhoz kapcsolódó vitákban megfogalmazódott a Kárpát-medencében és azon kívül – elsősorban a nyugati világban – élő magyar szórványok iránti felelősségvállalás igénye és szükségessége. A szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek, melyre vonatkozóan konkrét javaslatok hangzottak el. Ehhez elengedhetetlenül szükséges: - a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás, - a Magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése, további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba. A tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki az Alsóbodokon, 2008. május 17-én elfogadott nyilatkozat tartalmával. Felkérik a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány, a magyar politikai pártok, valamint a hazai és a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőit és tagjait a jelen nyilatkozatban megfogalmazott, az összmagyarság számára elengedhetetlen nemzetpolitikai célkitűzések támogatására. A Felsőpulyán megrendezett 10. „Kufstein” Tanácskozáson jelenlévők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a következő tanácskozás előkészítésére és megrendezésére. Oberpullendorf / Felsőpulya, 2008. szeptember 7. Közgyűlés Felsőpulyán szept.5-én Oberpullendorfban / Felsőpulyán tartotta meg a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) nyolcadik évi, tisztújító közgyűlését. ZÁRÓNYILATKOZAT A tizedik „Kufstein Tanácskozás” előtti napon, szeptember 5-én, Oberpullendorfban / Felsőpulyán tartotta meg a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) nyolcadik évi, tisztújító közgyűlését. A közgyűlés az autonómia, a kettős állampolgárság ügyét, a Kárpát-medencei felsőoktatási intézmények létét, egy nemzeti stratégia kialakítását továbbra is fontos feladatnak tartja. 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy ezt az alkalmat kihasználva bemutassuk a nyugat-európai magyarság kulturális értékeit. A NYEOMSZSZ 15 fős küldöttsége Christoph Pan professzor közreműködésével tanulmányozta a dél-tiroli autonómia működését. Az ott szerzett ismeretekkel szívesen segítjük a Kárpát-medencei autonómia törekvéseket. A lobbycsoport Gál Kinga EU-parlamenti képviselő meghívására novemberben munkalátogatást tesz az Európai Parlamentben. A közgyűlés 2009-re munkatervet és költségvetést fogadott el. Eredményes munkájukra való tekintettel a Közgyűlés további három évre megerősítette tisztségükben DEÁK ERNÕ elnököt, valamint BIHARI SZABOLCS és KLEMENT KORNÉL alelnököket. Felsőpulya, Ausztria, 2008. szeptember 5. Magyar hét Göteborgban A göteborgi Körösi Csoma Sándor Művelődési Kör 2008. április 5-13. között hu.se.t 4 címmel rendezi meg a 4. göteborgi Magyar Hetet, melynek tárgya: Magyar kultúra a svéd társadalomban. Meghívó Munkalátogatás Dél-Tirolban autonómia ügyben 2008. ápr. 17.-19. A múlt év végén Stuttgartban megtartott BUOD közgyűlésen közösen elhatároztuk, hogy közelebbről foglalkozunk a következő témával: Autonómia-törekvések az Európai Unióban. Mint ismeretes, Románia, Szlovákia és néhány más ország kormányának állítása ellenére, az Európai Unión belül több jól működő autonóm terület létezik. Különösen sikeres a katalán és a dél-tiroli példa. A közgyűlésen döntés született arról, hogy helyben közelebbről megvizsgáljuk a dél-tiroli autonómia politikai és társadalmi működését. >> Útinapló AKCIÓ Tőkés László néppárti tagságáért (2008 január) A nemrég EU parlamenti képviselővé választott Tőkés László ellen ”teljes pályás” letámadást indított a román politika az EU-s parlamentben, úgy állítva be őt, mint szélsőjobb nézeteket valló nacionalista politikust, aki a román-magyar megbékélés fő akadálya. Ez sajátosan ördögi román politika, amely ellen nagyon nehéz védekezni. Egyedüli esély, hogy mi, mint választott hazáink állampolgárai lépjünk fel ellene. Ezért fordulunk saját néppárti képviselőinkhez levélben, amelyben helyére tesszük a kérdést és minden képviselőt névszerint megszólítva kérjük, hogy támogassák Tőkés Lászlónak az EU-néppárti a frakcióba való felvételét. >>tovább -------- Lap tetejére NYEOMSZSZ-közgyűlés Finnországban Szeptember 14-16. között került megrendezésre a Szövetség rendes évi közgyűlése. Ezúttal az FME szervezésében a Helsinki melletti Solvalla központban gyűltünk össze. A 13 tagországból tíz képviseltette magát. A Közgyűlésen meghívottként jelen volt a Zürichi Magyar Egyesület/Magyar Ház Alapítvány megbízott küldötte. A beszámolók, a szakbizottságok és a tagszervezetek jelentései után megvitattuk az információs hálózat működését, alapszabályt módosítottunk, együttműködési megállapodást-társulási szerződést kötöttünk a svájci Magyar Ház Alapítvánnyal, meghallgattuk Dr. Pátkai Robert előadását a NYEOMSZSZ eddigi tevékenységéről, további működésének elvi és gyakorlati vetületeiről, valamint döntéseket hoztunk más, fontos kérdésekben, végül elfogadtuk a Zárónyilatkozatot. ::: A Közgyűlés dokumentumai: A módosított Alapszabály Pátkai Robert előadása Zárónyilatkozat A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (kis MÁÉRT) tanácskozása Párkányban Szeptember 1-én, szombaton a Magyar Koalíció Pártja meghívására a NYEOMSZSZ három elnökségi tagja vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (kis MÁÉRT) tanácskozásán Párkányban. Napirenden szerepel a Státusztörvénnyel és a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel kapcsolatos problémák megtárgyalása, a szervezetek és programok támogatásának kérdése, valamint az Európa Tanácsba delegált képviselők együttműködésére tett javaslatok megvitatása. A NYEOMSZSZ a 2005. májusi bécsi konferencia óta teljes jogú tagként szerepel a Fórum tanácskozásain. Ez azt jelenti, hogy Szövetségünk minden igyekezetével azon van, hogy kellő súllyal képviselje a nyugat-európai országos magyar szervezetek érdekeit, de emellett természetesen felfekteti álláspontját a magyar kisebbségeket érintő kérdésekkel kapcsolatosan mind a magyar kormány, mind pedig a magyarországi parlamenti pártok felé. Párkányban három pontban kívánunk felszólalni: 1. kitartunk eddigi álláspontunk mellett, 2. javasoljuk, hogy a Parlament hatáskörébe helyezzék a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának ügykörét, 3. közös magyar Nemzetstratégia kidolgozása céljából alakuljon munkabizottság. >>> Bővebben: A NYEOMSZSZ háromtagú küldöttsége az Országházban Dr. Szily Katalin 2007. augusztus 31-én az Országházban fogadja a NYEOMSZ háromtagú küldöttségét. Az eszmecserén a küldöttek tájékoztják az Országgyűlés elnökét a nyugat-európai magyar szórványok helyzetéről, egyúttal feltárják megoldatlan kérdéseiket. Az Országgyűlés elnökétől tájékoztást várnak a magyar kormány kisebbségpolitikájáról, különös tekintettel a nyugati szórvány magyarokra. A NYEOMSZSZ-állásfoglalás Bécs – Stockholm – Frankfurt, 2006. szeptember 24. Aggodalommal követjük a magyarországi gazdasági, politikai és erkölcsi válságot. Úgy véljük, a rendszerváltást követően a legnehezebb óráit és napjait éli az ország. Aggodalommal tölt el bennünket az óriási államháztartási hiány, az ország gazdasági mutatóinak a hanyatlása, a nemzeti valuta folyamatos gyengülése, és hogy mindezek következtében rendkívüli módon romlott a magyar államháztartás és gazdaság nemzetközi megítélése. A 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd egyértelművé tette, hogy az áprilisi választások sikere a választók és a közvélemény félrevezetésével jött létre. Vallomásával, miszerint „hazudtunk reggel, este és éjjel”, a miniszterelnök elvesztette szavahihetőségét. Tovább >>> A NYEOMSZSZ közgyűlésének Zárónyilatkozata Felsőpulya, 2006.szeptember 8. A NYEOMSZSZ 2006. szeptember 8-án tartott közgyűlésén megállapítottuk, hogy az idő azokat igazolta, akik következetesen kitartottak 1956 eszméi mellett. A nyugat-európai magyar közösségek ébren tartották 1956 emlékét, hűséggel megőrizték nemzeti örökségünket, magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szellemi műhelyeit is. A fentiek szellemében a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége továbbra is az 1956-os magyar szabadságharc eszmei, a magyar történelmi hagyományok alapján fogja fel szolgálatát, és fejti ki tevékenységét Nyugat-Európában. A félévszázados évforduló különösen hangsúlyossá teszi számunkra a régió magyarsága megmaradásának további elősegítését, a két alappillér: a család és az intézményrendszer segítségével. Munkánkat továbbra is a szövetség tagszervezeteinek összefogása, kitűzött céljaink megvalósítása vezérli, mindezt kormányoktól, pártpolitikától függetlenül valósítjuk meg. Tevékenységünk céljait többször megfogalmaztuk, de a jelenlegi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a nyugat-európai magyarság számára biztosítani a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét alanyi jogon, valamint a helyi magyarság önrendelkezésre irányuló törekvésének legmagasabb politikai szintű támogatását azon országok esetében, ahol erre lehetőség van. Az előbb megfogalmazottakból kiindulva, és tanulmányozva a Miniszterelnöki Hivatal A megújuló nemzetpolitika elveiről és intézményrendszeréről szóló dokumentumát, egyetértünk azzal, hogy a nemzetpolitika és intézményrendszere megújításra szorul. Ehhez azonban egy közösen kimunkált politikai stratégiára lenne szükség, amelyet józan számvetéssel és mérlegelő eszmecserével kellene kialakítani. Mivel ez nem történt meg, fent említett dokumentum egészével nem értünk egyet, annak ellenére, hogy az néhány hasznosítható gondolatot is tartalmaz. Figyelemre méltónak találjuk azt a törekvést, hogy erőteljesebben együtt kívának működni a világ magyarjaival, továbbá azt, hogy a támogatási rendszert átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni. Nem találjuk elfogadhatónak az intézményrendszer javasolt struktúráját, szükségesnek tartjuk egy legfelsőbbszintű egyeztető és döntéshozó, az összmagyarság érdekeit megtestesítő fórum létét. Azzal is egyetértünk, hogy a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás és támogatás pártpolitikától mentes legyen. Eppen ezért szükség van arra, hogy ezen kérdések felügyelete kormányzati kompetenciából parlamenti hatáskörbe kerüljön. Egy pártpolitika-mentes, igazi nemzetpolitikával foglalkozó MÁÉRT-on teljes jogú tagként kíván résztvenni a NYEOMSZSZ. A NYEOMSZSZ a Határon Túli Magyarok Szervezetének Fórumát fontos műhelynek tekinti, amely egységes álláspontot tud kialakítani a határon túli magyarság érdekképviseletében. Döbbenettel és aggodalommal vettük hírét a szlovákiai magyarokat ért atrocitásoknak. Közgyűlésünk határozottan elítéli a történteket és felkérjük a szlovák hatóságokat, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy Szlovákiában is érvényesüljenek a nemzeközileg elfogadott közösségi, kisebbségi jogok. A NYEOMSZSZ tiltakozó dokumentumot juttat el a megfelelő fórumokra. A NYEOMSZSZ közgyûlésének Zárónyilatkozata 1956 UTÓÉLETE AUSZTRIÁBAN - EURÓPÁBAN - A meneküléstől az integrációig - Felsőpulyai „Kufstein IX“ Tanácskozás 2006. szeptember 9-10.-én, szombaton-vasárnap - hatodik alkalommal Oberpullendorf/Felsőpulya városháza dísztermében - A NYEOMSZSZ vezetőségének TILTAKOZÓ LEVELE OLLI REHN bővítési biztosnak Motto: ”Az emberi jogok védelmezése, a szociális alapellátás és az egyenjogú iskoláztatási lehetőségekre való törekvés a politikai humanizmus megnyilatkozásai.” ”Ihmisoikeuksien puolustaminen, sosiaalinen perusturva ja pyrkimys tasavertaisiin koulutusmahdollisuuksiin ovat poliittisen humanismin ilmentymiä.” (Olli Rehn: Liberalismi ja maalaisliittolaisuus) Tisztelt Olli Rehn Biztos Úr! Elolvasva az Ön által vezetett bizottság előzetes jelentését Bulgária és Románia csatlakozása jelenlegi állapotáról (“Bulgaria and Romania - Preliminary Assessment”, European Parliament Foreign Affairs Committee, Strasbourg, 3 April 2006), amelyben Ön úgy értékeli, hogy Romániában a magyarság helyzete minden szempontból teljesen kielegítő, a NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (Western European Association of Country Organizations of Hungarians) nem ért egyet. Amennyiben a valós tények valamilyen okból elkerülték volna az iroda raportőreinek figyelmét, tisztelettel kérjük Önt, hogy tekintse át a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation által kiadott -EU Enlargement Watch Romania , az Európai Uniónak is megküldött anyagát, valamint mérlegelje az ügyben a magyar képviselőtársai által megfogalmazott állásfoglalásait. Levelünkben nem szeretnénk kitérni az 1,6 miliiós romániai magyar kisebbség összes sérelmére, csak néhány fontosabbat említenénk, amelyek különös odafigyelést kívánnak: - a kisebbségi törvény hiánya (amelynek elfogadását több hónapja elszabotálja a román törvényhozás); - az egyházi restitúció kérdése; - a magyar nyelvű felsőoktatás megoldatlansága; - az autonómia-törekvések teljeskörű elutasítása. A fenti kérdéskörök mind-mind szorosan kapcsolódnak az Ön által képviselt - a mottoban szereplő idézet alapján - eszményhez. Kérjük, végleges jelentésében vegye figyelembe azt a tényt, hogy a romániai magyar közösség politikai képviselete a jelenlegi kormányban önmagában nem oldhatja meg a problémákat, mint az sem, hogy a romániai politika egyfolytában hamis tükröt tart mind saját népe, mind az EU elé - és nem csak ebben a kérdésben. Szövetségünk abban érdekelt, hogy Románia mihamarabb csatlakozhassék az EU-hoz, de nem minden áron! Szövetségünk 13 tagaszervezetéből 12 uniós országban tevékenykedik, és nekünk egyáltalán nem közömbös, hogy egy új tagország milyen megoldatlan politikai-emberjogi teherrel súlyosbítja polgáraink helyzetét. Ezért is kellene néven nevezni, kimondani a problémákat, mert ez hozzájárulhat a megoldáshoz, és ez az Önök feladata is, így lehet segíteni a romániai magyarságon, és az ország összes polgárán - szem előtt tartva az uniós adófizetők elvárásait is. Tisztelettel, Dr. Deák Ernő, elnök - Bécs; Dr. Klement Kornél, alelnök - Dietzenbach; Bihari Szabolcs, alelnök - Stockholm; Lukácsfy Kristóf, elnökségi tag - Helsinki; A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK MAROSVÁSÁRHELYI TANÁCSKOZÁSA A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2005. október 8-án Marosvásárhelyen tartott tanácskozásának Határozata és Zárónyilatkozata a EZEN az oldalon olvasható. Deák Ernő: ÜZENET ERDÉLYBE – A harmadik HTMSZ Fórum elé - Megjött a levél: Markó Béla Marosvásárhelyre, október 8-ra hirdette meg a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát. Szabadka és Bécs után ez a harmadik alkalom, amikor a meghívottak megvitathatják a magyar kisebbségeket érintő kérdéseket, többek között az autonómia ügyét. Ha bárki belegondol, mit jelent ez, egyik szeme nevet, a másik sír. Több mint másfél évtizeddel a „Temesvári Események“ után, amikor Sütő András a marosvásárhelyi Kultúrpalota (?) erkélyéről lelkesen éltette a román-magyar testvériséget, hogy aztán három hónapra rá kiverjék a szemét, bizony elgondolkodtató, hol tartunk ma. Ez a síró szem. Ha nem is nevet, de azért mosolyog a másik: Ceaucescu országában lehet már erről is tárgyalni, még hozzá határokat átívelő alapon. Fontos is ez, hiszen nem csupán a romániai, hanem valamennyi határon túli magyar kisebbség sorsa azon fordul meg, vajon önállóan intézheti-e saját, belső ügyeit, vagy pedig ráhagyatkozik a többségi államra, elfogadva esetleges kegyeit, vagy fegyelmezetten eltűri rosszindulatát. Nekünk magyaroknak akár a tényekkel szemben is bizakodóknak kell lennünk: nem engedhetjük meg magunknak a lemondást, belenyugvást, mert akkor valóban végünk van. Legalább olyan dolog ez, mint Mohács emlegetése Ady részéről. Ellenben a mai tények valamelyest mégis biztatóak: határokon átnyúlva különböző magyar szervezetek tárgyalják meg ügyes-bajos dolgaikat, sokat tanulva egymástól, s talán okulva is többek között abból, mi haszon, előny származik a hatalommal való alkudozásból, ami nem egy vonatkozásban, bár kényszerűen, de megalkuvásként is elkönyvelhető. Világos, hogy itt nagyon érzékeny pontra tapintottunk, hiszen ebből származik a legtöbb félreértés, félremagyarázás és a lábra kapó bizalmatlanság egymás soraiban. Felelősen politizálni egyedül az erőviszonyok felmérése alapján lehet. Aki nem így cselekszik, becsapja önmagát és egyúttal félrevezeti azokat, akik esetleg belé helyezték bizalmukat. Az erőviszonyok kedvezőtlenek, s európaszerte a szél nem a kisebbségek vitorláit duzzasztja. Pedig számunkra elsősorban Brüsszel ill. Strasbourg irányából kellene várnunk biztató jeleket. Az (egyelőre) elveszett Európai Alkotmány - természetesen korántsem a kisebbségi jogok (mellőzése) miatt - figyelmeztető jel, hányadán is állunk az európai integráció kérdésében. Amikor minden állam és nép arra törekszik, hogy vélt vagy valós érdekei lehető legkedvezőbb módon érvényesüljenek, akkor egészen nyilvánvaló, ugyanúgy kell fellépniük a kisebbségeknek is. Ebben a kétségtelen nagyon kényes és bonyolult kérdésben nem elégséges egyetlen ország kisebbségeként fellépni, hanem hatásosabb lenne, ha valamennyi magyar kisebbség megtalálná azt a közös hangot, ami felerősítve hallhatóvá válhat. Sőt, Európa minden kisebbségének össze kellene fogni, közösen kidolgozni az ő fennmaradásukat biztosító normákat, amiknek aztán bele kell kerülniük a majdani szerencsésebb Alkotmányba. Ezen a ponton máris kijelölhetők a prioritás mezsgyéi: Ha fogcsikorgatva is, de a magyar kisebbségeknek meg kell találniuk egymást. Túlságosan katonásan hangzik, de nem hanyagolható el Clausewitz híres jelszava: Getrennt marschieren, vereint schlagen, azaz különböző utakon menetelni, de együttesen támadni! Senki sem próféta, a mi esetünkben pedig nem lehet előre megszabni, melyik úton kell haladni. Haladjon mindenki a maga útján, bízva, hogy lesz majd utólagos helyzet is, amikor bebizonyosodik, melyik út volt a helyes. Addig azonban több mint ártalmas egymás kölcsönös kirekesztése, mi több, kiátkozása a hivatottak és önválasztottak köréből Amennyiben a legkisebb közös nevező alapján elfogadjuk és támogatjuk egymást, máris elmozdultunk a holtpontról. Ehhez persze egymás (szándékainak) jobb és őszinte megismerése kell. A digitális korban elengedhetetlen követelmény megfelelő kapcsolatrendszer, információs hálózat kiépítése és működtetése. A MÁÉRT-tól függetlenül politikai-tudományos alapon létre kell hozni olyan műhelyet, szervezési központot, amelyik folyamatosan figyelemmel kísérve az eseményeket különböző szinten kidolgozza a jogi, politikai és társadalmi ill. kulturális követelmények rendszerét, amiknek megvalósítása aztán az egyes érintett közösségekre hárul. Ehhez európai távlatokban kell megtanulnunk tájékozódni, gondolkodni és cselekedni. Ma már nem elégséges csupán csak magyarnak lenni; erre éppen a kisebbségi sors figyelmeztet. Aki felelősen politizál, nem sündisznóállásból kémleli a világot, hanem nyíltan színre lép: minden kisebbségi érzéstől szabadultan nem sérelmeit sorolgatja, hanem határozottan érvel, nem magán-, hanem párbeszédet folytat, éppen azokkal, akikkel közös érdek a kölcsönösség elvének elfogadása. A kisebbségek ebben az értelemben Európa kovásza, élet- és cselekvőképes fennmaradásuk Európa, elsősorban a többségi népek érdeke is. A magyar történelem azzal az egyben európai tanulsággal is jár, hogy Szent István értelmében valóban gyenge és töredékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország. Amíg a magyar királyság ezt az elvet követte, nem létezett nemzetiségi kérdés. Ez akkor bontakozott ki, majd torzult el (nem utolsósorban francia, részben német mintára), amikor kikezdték a másságot és az egyetlen uralkodó nemzet kényszerzubbonyát akarták ráhúzni a nyelvükben és szokásaikban más nemzetiségekre. Ha más nem, a történelmi példák inthetnének többségi és kisebbségi népeket egyaránt. Manapság ugyan mindenki egyéniségét akarja kibontakoztatni, nem véve észre, mennyire majmolja az uralkodó “eszméket”, ami a globalizáció jegyében valóban világméretű kényszerzubbonyt jelent, s amiben ugyanúgy elsorvad az emberi személyiség, mint ahogy ez majdnem sikerült a totalitáris rendszerek világában. Az ember társas lényként amúgy is egyedül közösségben, közösségileg bontakoztathatja ki személyiségét, ez pedig mindenekelőtt olyan közösségekben lehetséges, amelyek nyelvükben, kultúrájukban, szokásaikban, no meg történetükben sokszínű egységet képeznek. Itt érzi magát az ember otthonosan. Amikor tehát történetesen a magyar kisebbségek európai mezőnyben zászlót bontanak, az emberibb és otthonosabb Európáért szállnak síkra. Ehhez persze sokat és folyamatosan kell tanulnunk, hogy mások is tanulhassanak tőlünk. Közgyűlés a hollandiai Elspeet-i Mennorode Konferenciaközpontban: A NYEOMSZSZ 5. Közgyűlése által kezdeményezett TILTAKOZÓ LEVELET a Szerbia-Montenegro-i magyar kisebbség tagjai elleni tettlegességek miatt mind a 13 résztvevő ország képviselője aláírta. A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK BÉCSI TANÁCSKOZÁSA A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2005. június 11-12-én Bécsben tartott tanácskozásának Zárónyilatkozata a EZEN az oldalon olvasható. KÖNYV ALAKBAN IS MEGJELENT A NYEOMSZSZ TÜKÖR! A Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége jóvoltából a prágai SPRINT nyomda gondozásában 2005. januárjában kiadtuk a Tükör könyv alakú változatát. A kiadvány szervezetünk megismertetését, népszerűsítését szolgálja. A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK SZABADKAI TANÁCSKOZÁSA A Határon Túli Magyar Szervezetek jan. 6-7-én Szabadkán tartott tanácskozásának Határozata és Közös nyilatkozata a Dokumentumok oldalról PDF-formátumban olvasható, nyomtatható. Lap tetejére A 30 ÉVES SMOSZ KÖSZÖNTÉSE Anonymus Gesta Hungarorum-ában olvashatjuk: mikor a magyarok Kijev elé értek, az oroszok a kunokkal szövetkezve felvonultak ellenük. A nagy sokaság láttán Álmos vezér „fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét, s ide-oda lovagolva buzdította katonáit; majd hirtelen eléjük rugtatva … ezt mondta nekik: Szittyák, bajtársaim, nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek uta­tok kezdetére, amikor azt mondtátok, hogy fegyverrel, haddal olyan földet kerestek, amelyen lakhattok. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától, akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Hiszen a kutyák, amint uruk szavát hallják, nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a dere-kas­ságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága szabja meg.“ A svédországi magyaroknak nem volt, nem lehetett részük hasonló buzdí­tó szózatban, hiszen „vert hadakként“ érkeztek Magyarországról, később Erdélyből, közben meg esetleg vendégmunkásként Jugoszláviából. Még ha csoportosan érkeztek is, jövőjüket - legalábbis kezdetben - egyéni boldo­gulásuk kérdése szabta meg. Csak amikor már kezdtek helyre rázódni, si-került egzisztenciát teremteniük, akkor gondolhattak arra, hogy közös­ség-gé szerveződve ápolják egymás közti kapcsolataikat. Náluk is végbement egyfajta honfoglalás, ellenben a közösségi szándék, cél, vagyis olyan föld keresése, ahol megfelelő életmód kínálkozott nekik, csak lépésről lépésre tudatosodott bennük. A soraikból való Szabó Mátyás kutatásai alapján lehet utalni arra, hogy a bevándorlók közül egyik nem-ze­tiség sem hajlamos és készséges annyira a teljes beolvadásra mint a magyarok. Ez részben, egyénileg biztosan így is van, a Svédországi Ma­gyarok Országos Szövetsége ellenben ennek a megfigyelésen alapuló gya­kolatnak élő, valóságos cáfolata. Honfoglalás sokféleképpen mehet végbe, maga a kifejezés viszont nem véletlen vagy kényszerű sodródást jelent, hanem tudatos, távlatokban gondolkodó vállalkozást és vállalást. Ha valamit elfoglalok, birtokomba ve-szem, akkor nem sodródom tovább, hanem megkapaszkodom benne, be-rendezkedem, lakhatóvá teszem. Ezen a szinten beszélhetünk hon­fogla-lásról. Mindehhez az indíttatás tudatosítása is szükséges: miért kere­ked-tünk fel, miért adtuk fel azt, ami otthont, szülőföldet jelentett számunkra? Habár egyéni sorsokban csapódtak le a történelem könyörte­len megnyil-vánulásai, végsőfokon rajtuk keresztül közösségeket, népeket érintett mindaz, ami miatt távozásra kényszerültünk vagy legalábbis arra éreztünk késztetést. Egyetlen vonatkozásban egybeesés fedezhető fel Anonymus és az éppen­séggel Svédországban otthonra talált magyarok között: mind a honfogla­lók, mind pedig a XX. századi menekültek egyaránt olyan földet kerestek, ahol lakhattak, azaz nyugodt, emberi megélhetésük biztosítottnak látszott. Természetesen különbséget kell tenni az egyéni sorsok és a közösségi ki­bontakozás között. A rendelkezésre álló iratokból kitetszik, hogy bár a me-nekülés ill. bevándorlás után aránylag rövid időn belül, 1957 májusá­ban megalakult a Szabad Magyarok Központi Szövetsége, de „áthidalha­tatlan személyi és felfogásbeli … ellentétek, nézetek miatt“ ez nem bizo­nyult életképesnek. Tanulságos módon évtizedeknek kellett eltelniük ah­hoz, hogy a törzsek szövetségbe tömörüljenek, de tünetszerűen kevésbé a sa­ját belátás, mint inkább a svéd állam ilyen irányú elvárása váltotta ki az elhatáro­zást: annak ellenére, hogy országos csúcsszerv nélkül is kitűnűen ment az egyesületi munka, létesüljön országos magyar szövetség, mert csak így lehetett számítani állami támogatásra. Erre az ösztönzésre alakult meg 1974. február 16-án 18 egyesület ill. szervezet belépésével a Magyar Bizottmány Svédországban, ami 1976-ban a jobb hangzású Svédországi Magyarok Országos Szövetésége (Ungerska Riksförbundet) nevet vette fel. Létrejötte Pákh Ervin két éves kitartó mun­kájának volt köszönhető. A késlekedést és a megalakulást kiváltó okok abból magyarázhatók, hogy időbe került, míg felsőbb ösztönzésre megé­rett a gondolat: a közösségi fennmaradás érdekében nem elégséges a szép családi otthon s a legjobb szándékú egyesületi tevékenység ellenére sem lehetséges hatékony és átfogó kapcsolattartás szervezett országos hálózat nélkül. Így, ha el is húzodott, de végül is megtörtént a svédországi magyarok honfoglalása. A svédországi magyarok nyugat-európai méretekben példát mutattak és mutatnak. Erről már 1990-ben meggyőződhettünk, amikor Kufstein várá-ban összegyűlve Jakabffy Ernő akkori elnök Erdélyig ható tevékenységről számolt be. A SMOSZ életereje két év múltán, 1992 őszén abban is meg-nyilvánult, hogy hat személlyel képviseltette magát Innsbruckban a II. „Kufstein“ Tanácskozáson. Külpolitikailag nézve a SMOSZ dinamikáján ke-resztül túlmutatott az országos kereteken, s előre vetítette a nagyobb méretű - kezdetben skandináv, majd pedig egész Nyugat-Európát átfogó szerveződés reális esélyeit. Ezen a téren természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Németországi Magyar Egyesületek Központi Szövetségét sem: szerencsés egybeesésnek mondható mindkét szövetség fiatal elnö-kének egyidejűsége. Bihari Szabolcs és Dr. Klement Kornél rendelkezett azzal a látókörrel, ami az egyesületi, sőt, országos kereteken túlmenően az egyetemes magyarságban való gondolkodást és tájékozódást jelenti. Mindketten tudták és tudják, hogy enélkül még a legjobban végzett egye-sületi munka is torzó, töredékes és esetleges, mert előbb-utóbb elszige-telődéshez vezet. A nyugati szórványben élő magyarságot különösképpen fontos bekapcsolni az egyetemes magyarság vérkeringésébe és áramkö-rébe, mert csak így tudjuk felmérni valóságos erőnket, bemérni helyünket és helyzetünket. Éppen ebben a vonatkozásban létkérdésként fogja fel a SMOSZ a népcsoportkénti elismerés kivívását. Az egyetemes magyarságért munkálkodni természetesen nem lehet archi-médeszi pontok nélkül. A SMOSZ a sokszáz magyar támogatásából tulajdo­nába került stockholmi Magyar Házzal és az időközben vásárolt otthonokkal archimédeszi pontként tud fellépni és érvelni. A szórványma­gyarság ugyanis nem létezhet hosszú távon országos hídfők, támaszpon­tok nélkül. A kölcsönösség elve azt parancsolja, hogy csakis életképes egyesületi életen felépülő országos szövetségek járulhatnak hozzá a szórványmagyarság fennmaradásához. Az egyesületeknek szervesen kell kapcsolódniuk a szövetséghez, az országos szövetségeknek viszont mindenekelőtt az adottságokból, a valóságból kell kiindulniuk. Ma már mindnyájunk előtt világos, hogy nem lehet távoli fantom mozgalmakban gondolkodni, azokra építeni. A jövőt építve csakis a helyi viszonyok mérvadóak, ezek megkerülése legfeljebb légvárakat eredményezhet, amik illúziók kergetéséhez vezetnek. A 35.000 svédországi magyar önazonosságának megőrzése érdekében 17 körzetben működő 32 világi szervezet egységes felzárkózása modell érté-kűvé avatja a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét. Csakis ilyen összefogással, együttműködéssel lehet olyan hatékony munkát végezni, ami erőforrást is jelent egyben. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Bihari Szabolcs Dr. Klement Kornéllal kezdeményezőleg tudott fellépni a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége létrehozásában, hiszen erőforrásként maguk mögött tudták mindkét ország országos szö-vetségét. És természetesen nem lehet véletlen, hogy éppen a stockholmi Magyar Ház szolgált otthonul a NYEOMSZSZ megalakulásakor. Lehetséges, hogy egyesek mindezt kétkedve, fejcsóválva, netán acsar-kodva veszik tudomásul, ellenben nem ártana tudniuk: a SMOSZ szükség-szerű intézmény, mert az ő keretein belül, egyedül rajta keresztül tapint-hatók ki azok az erővonalak, amik a holnapba vezetnek. Mint a NYEOMSZSZ elnöke főhajtással mondok köszönetet mindazoknak, akik történelmi léptékkel mérték be a távlatokat, lerakták az alapokat és minden visszavonás közepette cselekedtek és ma is töretlen hittel végzik dolgukat. Munkájuk eredményes, mert van jövője. Fogjatok össze továbbra is, gondolkodjatok kimérten, következetesen, cselekedjetek emelt fővel, hiszen negyven év teljesítménye egyben jutalmatok is, amit nem vitathat el tőletek senki sem. Fogadjátok baráti ölelésemet! Bécs, 2004. október 8. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége nevében is szeretetettel: Deák Ernő, s.k. Lap tetejére ZÁRÓNYILATKOZAT A NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) 2004. szeptember 3-án Felsőpulyán (Oberpullendorf, Burgenland) tartott közgyűlése a 2002-es évi Memorandumot figyelembe véve, a következőket jelenti ki a nyugat-európai magyarság megmaradásának elősegítése érdekében: 1. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-európai magyarság számára alanyi alapon biztosítsák a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét. 2. Szükségesnek tartjuk a helyi rnagyarság önrendelkezésére irányuló törekvéseinek legmagasabb politikai szintű támogatását azon országok esetében, ahol erre lehetőség van. 3. Elvárjuk a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választási jogának további egyszerűsítését. 4. A NYEOMSZSZ működéséhez hozzájárulásként kérjük az Illyés-Alapítvány mindenkori éves költségvetésének legalább 5-7%-os összegét, hogy a nyugat-európai és összmagyarság érdekében vállalt feladatokat továbbra is eredményesen végezni tudjuk. 5. Köszönettel vesszük a helyi anyanyelvi oktatás és ifjúsági munka eddigi támogatását és igényeljük ennek folytatását. 6. Szorgalmazzuk olyan projektek beindítását és azok működéséhez szükséges források biztosítását, melyek a nyugat-európai magyarság értékeinek hasznosítását célozzák meg Magyarország és az összmagyarság javára. A közgyűlés felszólítja Szerbia kormányát, hogy a délvidéki magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben erélyesen lépjen fel és szavatolja az ott élő magyarok biztonságát. A közgyűlés támogatja a VIII.Kufstein-Konferenciát, mely az ausztriai népcsoportok megmaradását és gyarapodását tűzte ki célul. A tagszervezetek kijelentik, hogy nemzetközi fórumokon továbbra is kizárólag a NYEOMSZSZ képviseli őket. A NYEOMSZSZ Közgyűlése megbízásából dr. Klement Kornél, a NYEOMSZSZ alelnöke. MEGHÍVÓ a rendes évi közgyűlésre Oberpullendorf/Felsőpulyán, 2004. szeptember 3-án, pénteken 9-17 óra között Napirendi pontok: 1. Beszámolók: - Elnökség - Szakmai bizottságok - Pénztári ellenőrök - Felügyelő-bizottság 2. Tagországok beszámolói 3. A NYEOMSZSZ Tükör kiadása 4. A NYEOMSZSZ üzenete a “Kufstein VIII” Tanácskozásnak 5. A szeptemberi MÁÉRT-on való részvételünk előkészítése 6. A budapesti közgyűlés javaslatainak és kezdeményezésének elemzése 7. A kulturális együttműködés javítása 8. A kommunikáció javítása 9. Következő közgyűlés 10. Egyebek Deák Ernő, elnök Bihari Szabolcs, alelnök Dr. Klement Kornél, alelnök ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATOK ÉS TANULMÁNYI LEHETŐSÉGEK MAGYARORSZÁGON 2004-ben A Külföldi Magyar Cserkészszövetség-Teleki Pál Alapítvány - hivatalos felkérésre - köszönettel és örömmel tájékoztatja a nyugati diaszpórában élő magyar származású diákokat a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Foosztálya és a Balassi Bálint Intézet által meghirdetett ösztöndíjpályázatáról. Pályázati díj nincsen. A pályázat két tanulmányi változatra nyújt lehetőséget. A két változat között a pályázónak kell választani saját érdeke és tanulmányi tervei alapján. I. Magyar nyelvi és hungarológiai képzés A magyar állami ösztöndíj célja: a nyugati diaszpórában élő fiatalok magyar nyelvtudásának és magyarságismeretének fejlesztése. Bizonyos feltételeknek eleget téve, a tanfolyam elvégzésével egyetemi kreditpontok is kaphatók. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség tájékoztatja tagjait, hogy a nyelvi és hungarológiai tanfolyam sikeres elvégzése megfelel a segédtiszti tábor, illetve a cserkésztiszti tábor magyarságismereti követelményeinek. Erről és a pályázat feltételeiről az érdeklődők az alábbi módokon kaphatnak részletes információkat: 1. Külföldi Magyar Cserkészszövetség: Szórád Gábor 2850 Rt. 23 N. Newfoundland, NJ 07435 USA Tel.: 1 (973) 208-0450 Fax: 1 (973) 208-1451 E-mail: Gabona@aol.com 2. Dr. Némethy Kesseru Judit (Külföldi Magyar Cserkészszövetség) Tel.: 1 (212) 505-9658 Fax (irodában): 1 (212) 995-4149 E-mail: jn2@nyu.edu A pályázatok beküldési - postai beérkezési - határideje: 2004. január 30. A képzés és ösztöndíj időtartama 10 hónap (2004. szeptember - 2005. június) A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: Dr. Judit Kesseru Némethy (Külföldi Magyar Cserkészszövetség) 1 Washington Square Vlg. Apt 3L New York, NY 10012 USA II. Magyarországi felsőfokú képzés A magyar állami ösztöndíj célja: felkészítés magyarországi felsőfokú tanulmányokra. A pályázat beküldési - postai beérkezési - határideje: 2004. február 15. A tanév 2004. szeptemberének első felében kezdődik. Az érdeklődők az alábbi telefonszámon kaphatnak további részletes információkat: Wurst Erzsébet Ausztria, Tel/Fax: 43 1 887-3908 A pályázatokat az alábbi címre kérjük határidőre elküldeni: Wurst Elizabeth A - 1230 Wien Ketzergasse : 376-382 -/2/2 Austria A pályázati kiírás és a jelentkezési lapok letölthetők a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma www.om.hu és a Balassi Bálint Intézet honlapjáról www.bbi.hu Megjegyzés: A jelentkezőknek szükségük van az illető ország magyar szervezetének ajánlására! -------- Lap tetejére Még mindig megrendelhető! Haza, a magasban / Magyar nemzetismeret I-II. tankönyv (Ismertetõ) A magyar nemzetismereti tankönyv - amely az Oktatási Minisztérium pályázatán első díjat nyert - a nyugati világ országaiban, szórványban élő nemzettársaink, a magyarul tudó és tanuló tíz éven felüli diákok és tanítóik számára készült. Az õ iskolai tanulmányaikat kiegészítõ magyarságismereti alapozásnak szánjuk e munkát, amelybõl - diákjaik tudásszintjét (és a tantervi követelményeket) figyelembe véve - tanári segédlettel összeállítható a nyelvet különböző szinten, jobban, vagy kevésbé jól beszélõk, a középhaladók s a magyar érettségire készülõk (kötelezõ és szabadon választható) tananyaga is. A tankönyv kiadását az OM 2 MFt-tal , az Illyés Közalapítvány 500eFT-tal támogatta. A magyar nyelv, illetve a magyarságismeret oktatása csakis akkor lehet eredményes, ha meg tudjuk győzni gyermekeinket arról, hogy saját érdekükben áll magyarságuk megtartása. Két kultúrában otthon lenni a világon ugyanis olyan adottság, amelynek birtokában sokkal jobban megállhatják helyüket az életben, mint azok, akik csupán egyetlen kultúra szellemében nevelkednek. E tankönyv vonzóvá, barátságossá teszi az ismerkedést a magyar kultúrával, a magyar múlttal, a magyar tájjal, nyelvvel, és a nyereség érzését kelti a tanulókban. A színes képanyagban és illusztrációkban gazdag kiadvány két kötetes, de egységes egészet alkot. Áttekintést ad a magyar őstörténet rejtelmeitõl a nemzeti tulajdonságok és jelképek világáig; a Kárpát-medence magyar népétől és tájaitól, a Föld déli féltekéjén, vagy Észak-Amerikában és Nyugat- Európában élő magyarokig; a sok kis fejezetben tárgyalt magyar történelemtõl, a világhírû mûvészek, tudósok és sportolók nemzeti panteonjáig, a magyar nyelv és az irodalmi mûvek szépségeitől, legjelesebb alkotóink portréjáig. Arra törekedtünk, hogy a magyarságismeret tantárgyban megfelelő színvonalon specifikusan magyar vonatkozású ismereteket adjunk, illetve arra, hogy a külhoni iskolákban szerzett tudás kiegészítéseként alakítsuk a tanulók magyarságképét. Mivel rendkívül vegyes formák között, különféle iskolákban, illetve eltérõ szintû magyar nyelvtudással tanulnak majd e könyvbõl a külhoni magyar diákok, igyekeztünk világosan fogalmazni, olykor magyarázni, a fejezeteket jól tagolni, s rengeteg színes képpel, térképpel segíteni a megértést, az eligazodást. Az Illyés- centenárium évében - az Õ szellemi üzenetét hordozó címmel - megjelent hiánypótló tankönyv jól használható a Kárpát-medencei magyar szórványok és a külföldi egyetemek magyar oktatásában, valamint a hazai iskolákban is, mivel tartalmazza az alapfokú oktatási kerettanterv hon-és népismeret tananyaga B változatának tantervi követelményeit. A Magyar nemzetismeret I.-II. tankönyv miniszteri engedélyének száma: XXVIII/386/2000 Raktári száma: 53360 és 53361, Terjedelme: 14 és 15 B/5 ív; (195, illetve 210 oldalas könyv) Ára Magyarországon kötetenként 1530 Ft, a két kötet együtt: 3060 Ft + a postaköltség Ára külföldön: kötetenként 10 Euro, a kettõ 20 Euro, amely a postaköltséget is tartalmazza A tankönyv szerzői: Alföldi Jenő- Bakos István- Hámori Péter- Kiss Gy. Csaba Bírálta: Vekerdi László történész, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa és Dr. Péntek János nyelvész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora Véleményezték: Lukácsfy Kristóf tanár (Finnország) Wurst Erzsébet oktatásszervezõ (Ausztria) Felelõs szerkesztõ: Valaczka András ELÔFIZETÉS: ANTOLÓGIA KIADÓ, 6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Tel. +36 76 549 020 Fax: +36 76 549 021 Számlaszám: Lakitelek Takarékszövetkezet 52000018-12100035 Szálláslehetõség INNSBRUCKBAN: Az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum (Innsbrucki Magyar Ház) magyar származású diákok részére szobákat ad ki az innsbrucki egyetem, illetve főiskolai tanulmányaik idejére. Részletesebben a következő oldalon Jelentkezni lehet még a radda@tirol.com címen. -------- Lap tetejére