Dokumentumok

DOKUMENTUMOK

2001: Meghívó az alakuló ülésre
2001: Zárónyilatkozat
2002: Memorandum
2002: Zárónyilatkozat
VII. Kufsteini konferencia
Felhívás Büsszelbe
Felhívás Berlinbe
Levél Medgyessy Péter miniszterelnökhöz
2004: ZÁRÓNYILATKOZAT
Levél Vojislav Kostunicának
Együttműködési szándéknyilatkozat
Nyílt levél Gyurcsány Ferenchez és Hiller Istvánhoz
BUOD-felszólítás az IGENre
LAMOSZSZ-nyilatkozat
ÉAOMSZSZ-nyilatkozat
A határon túli magyar szervezetek szabadkai tanácskozásának HATÁROZATA
A határon túli magyar szervezetek szabadkai tanácskozásának ZÁRÓNYILATKOZATA
Jegyzőkönyv a 2005. február 26-27-i kibővített vezetőségi gyűléséről
A Tångaerdei ülést követő megbeszélések, tanácskozások dokumentumai
A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK FÓRUMA bécsi tanácskozásának Zárónyilatkozata
Elspeeti közgyűlés: Id. Klement Kornél beszámolója
Deák Ernő: Az egymásratalálás élménye-Jegyzetek a NYEOMSZSZ 5. közgyűléséről
ZÁRÓNYILATKOZAT 2006
TILTAKOZÁS Olli Rehn bővítési biztosnál
KÉRDÉSEK a magyar politikai pártokhoz a nyugati magyarsághoz való viszonyulásukról
Az MSZP válaszai
A Fidesz-MPSZ válaszai
Az MDF válaszai
Az SZDSZ válaszai
Állásfoglalás a 2006. szeptember 17-e után kialakult helyzetről
Dr. Pátkai Robert: Tevékenységi értékelés - további működés elvi és gyakorlati vetülete

Felszólítás
A Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöksége felszólítja a Németország területén élő illetve tartózkodó és magyar választójoggal rendelkező honfitársakat, hogy a 2004. december 5-én, megtartandó népszavazáson vegyenek részt, és a kettős állampolgárság létrehozására I G E N - nel szavazzanak.
A BUOD évek óta - a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségével (NYEOMSZSZ) együtt - kéri a hazai magyar pártok vezetőit, hogy az itt élő, de a határon túlról származó magyaroknak könnyítsék meg a magyar állampolgárság elnyerését, hogy a köztünk és egyesületeinkben emiatt fennálló diszkriminatív megkülönböztetettség megszûnjön. Tehát, mi egyértelmûleg a magyar állampolgárság alanyi jogon való elnyerhetőségét - azaz a „kettős állampolgárságot“ - kérjük azok számára, akik magyarnak vallják magukat és azt magyar nyelv- és egyéb ismeretekkel/tényekkel igazolni tudják.
Azt sem hallgathatjuk el, hogy a Magyar Országgyûlés többsége évek óta halogatja ennek a kérésnek a megoldását, és ma sem rendelkezik egy általános vitában megfogalmazott nemzetstratégiával. Sajnálatos ennek hiánya, és a kérdés anyagi szintre való süllyesztése.
Mivel a határon túlról származó magyarok és a tartósan itt élő magyar állampolgárok állampolgárságuk ellenére nem rendelkeznek szavazati joggal, a Németországban élő illetve tartózkodó magyarok nagy része sajnos csak gondterhes szemlélője lehet a folyamatnak.
Ezért fontos, hogy azok, akik szavazhatnak - vagy Magyarországon vagy Berlinben a Magyar Nagykövetségen - hozzájáruljanak az „igen” sikeréhez.
Frankfurt, 2004. november 13-án
A BUOD elnöksége

Nyílt levél
Gyurcsány Ferenchez, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez
és Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr!
Döbbenettel értesültünk arról, hogy Önök arra szólították fel a híveiket, szavazzanak nemmel december 5-én a kettős állampolgárságról tartandó népszavazáson. Döbbenet számunkra már az is, hogy Önök a nem mellett foglaltak állást; ám ennek a nemnek a cinikus, önző és minden valót nélkülöző ténnyekkel történő megindokolása egyenesen megrökönyödést váltott ki bennünk. Érthetetlen számunkra az is, hogy a Magyar Köztársaság két vezető politikusa egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben úgy foglal állást, hogy a nemzet és Magyarország érdekei elé helyezi az olcsó szavazatszerző célokat.
Önök úgy mondanak nemet a kettős állapolgárság lehetőségének a megteremtésére, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják az elmúlt 84 évet. Ezek szerint Önöket nem érdekli, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok nem saját szándékukból kerültek abba a helyzetbe, amiben vannak; figyelmen kívül hagyják azt a tengernyi szenvedést, amiben részük volt és van csupán amiatt, mert magyarok. De Önök azt sem értékelik, hogy a határon túli magyarság úgy maradt meg egyenes gerincű magyarnak - még akkor is, amikor ennek a felvállalása fizikai létüket fenyegette -, hogy közben rengeteg értéket teremtett a nemzet és Magyarország számára. Mint ahogy az sem számít Önöknek, hogy a nyugatra került több mint két millónyi magyar megannyi "nagykövetként" szolgálta a nemzet és az ország érdekeit, jelentősen hozzájárulva Magyarország jelenlegi pozitív megítéléséhez. És most, amikor végre lehetőség nyílna arra, hogy ne csak lélekben és szólamokban, de jogi formában is együvé tartozzunk, akkor Önök azt mondják a határon túli magyarságnak: NEM! Rögtön hozzáteszik: nem, mert egy igen gazdaságilag tönkretenné az országot.
Önök nem érzik ennek az álláspontnak a fonákságát? Nem érzik, hogy ez úgy hangzik, mintha egy gyermek arra kérné a mamáját, "édesanya, végy ölbe", és az anya elutasítaná a gyermeket azért, mert az emelés következtében esetleg megfájdulhat a dereka, és túl drága lenne rá a gyógyszer? Hát ide jutottunk mi magyarok is? Mi is mindent, a szeretetet, a családot, a tesvériességet, az együvé tartozást csak pénzben és érdekekben mérünk? Mert az Önök nemje ezt sugallja a magyar választópolgároknak.
Ha elfogadnánk az Önök gondolatmenetét, és mi is a gazdasági oldaláról közelítenénk meg a kérdést, akkor is azt állítom, hogy Önök tévednek. Gazdasági szemszögből a kiadások és a bevételek egyenlegét kell megvizsgálnunk. A kiadások közé sorolhatjuk azokat a költségeket, amelyekkel a kettős állampolgárság járna Magyarország számára, bevételként elkönyvelhetjük mindazokat a kulturális, művészeti, gazdasági és egyéb értékeket, amelyeket a határon túli magyarság teremtett és teremt az ország számára. Túl hosszú volna lajstromot írni mindarról, amit a határon túli magyarság "tett le a nemzet asztalára", de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy többszöröse annak, mint az, amit az anyaországtól kapott. Merem állítani, hogy egyetlen határon túli magyarnak soha eszébe nem jutott volna, hogy mindaz, amit eddig tett és remélhetőleg tenni fog a nemzet és az ország érdekében, egy ilyen dicstelen alku tárgya lesz. Hasonló nemzetközi eseteket vizsgálva sem találunk egyetlen olyan példát, ahol egy ilyen jogi lehetőség megteremtése a nemzet gazdaságának az összeomlásához vezetett volna. Gondoljunk csak Romániára, Horvátországra, Szlovákiára, de a sor folytatható Franciaországtól kezdve Németországon keresztül szinte egész Nyugat-Európával. Gazdasági okora hivatkozni ezért téves, és nem egyéb, mint az átlag magyar választó riogatása, hasonló módon ahhoz, mint amikor 23 millió románnal ijesztgették őket néhány évvel ezelőtt. Horn Gyula volt miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy az Európai Únióban tetten érhető a "nemzeti önzés". Ez így igaz. Minden állam, minden nemzet - a hangzatos globalizációs szólamokkal ellentétben - igyekszik olyan pozíciót és előnyöket kivívni magának, amelyek legjobban szolgálják az érdekeiket. Nem számít az ideológia, nem számítanak a korábbi ígéretek és egyezségek. Csak az számít, hogy a pozíciók és előnyök kivívása minél nagyobb hasznot hajtson az ország, a nemzet számára. Ennek érdekében mozgósítanak mindent és mindenkit, igyekeznek összevonni értékeiket, mert csak így lehetnek sikeresek. Önök viszont azt mondják: NEM! Ami annyit jelent, hogy Magyarországnak nincs szüksége a több milliónyi határon túli magyarságra, nincs szüksége az összefogásra; ebben a nagy globalizált világban boldoguljon mindenki úgy, ahogy tud. Önök szerint ez a hozzáállás szolgálja Magyarország érdekeit?
Önök az érveik közé sorolták, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítja majd a szülőföldről való eltávozást. Szeretném, ha megértenék és elfogadnák, hogy a szülőföldről való eltávozást nem a kettős állampolgárság segíti elő, hanem a kilátástalanság, a jogtalan bánásmód és a nyomor. Ha Önök komolyan veszik aggodalmaikat, akkor igyekezzenek orvosolni ezeket a problémákat, és ebben a folyamatban a kettős állampolgárság erőt adó tényezőként fogja a munkájukat segíteni.
Önök többször kijelentették, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok esetében minden esetben kikérik és meghatározó módon figyelembe veszik véleményüket. A kettős állampolgárság megadása ügyében kivétel nélkül minden határon túli magyar szervezet és közösség az igen mellett foglalt állást. Jogos a kérdés, szavahihető ség szempontjából, hogy milyen módon tudják Önök összeegyeztetni korábbi többszörös ígéreteiket a határon túli magyarok egységes véleményével és a nem szavazásra buzdító álláspontjukkal? November 4-én Önök azt nyilatkozták, hogy elsősorban hazafiak, azután demokraták és csak azután jön a párt. Gyönyörű, nemzet és ország vezetőihez méltó, üdvözlendő vallomás. A kérdésem csak az, hogy az Önök nemje ebben a sorban hova illik be? Mert hogy mennyire nem a haza és az ország érdekeit szolgálja, következtetésképpen hazafiatlan, azt a fentiekben kifejtettem. De demokratikusnak sem mondható, hisz attól az alapvető emberi jogától fosztanák meg a határon túli magyarságot, hogy egyénenként maga dönthesse el, akar-e jogilag is kötődni a nemzethez, vagy sem.
A december 5-i szavazáson egy esetleges nem hosszú időre kettészakítaná a nemzetet. Jogosan éreznék úgy a határon túli magyarok, hogy Magyarország megtagadta őket, nincs rájuk szükség, magyarországi többségi vélemény szerint a nemzet fogalmába csak az ország határain belüli állampolgárok tartoznak. Következménye lesz a csalódottság, a hitvesztés és az asszimiláció erős felgyorsulása. Magyarország is vesztes lesz, hisz több millió értékteremtő egyént fog elveszíteni, akik segítségével sokkal sikeresebben tudna megfelelni a jövő kihívásainak.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr!
A svédországi magyarok nevében, a nemzet, az ország és a határon túli magyarság érdekében kérem, hogy a fentiek figyelembevételével szíveskedjenek jelenlegi álláspontjukat felülbírálni, és támogatóikat az igen szavazására buzdítani. Ez szolgálja a nemzet és az ország érdekeit, és ezt várja el Önöktől minden nemzeti felelőséggel gondolkodó magyar.
Tisztelettel,
Bihari Szabolcs
a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke
Mullsjö-Stockholm, 2004.11.08

Levél,
melyet Szövetségünk - az idei felsőpulyai közgyűlés zárónyilatkozatának megfelelően - a Szerb Köztársaság Elnökének, Vojislav Kostunicának, küldött a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal kapcsolatban.
Ezen levél másolatát tájékoztatás és támogatás céljából megküldtük a következő személyeknek is:
1. Kovács László; a Magyar Köztársaság Külügyminisztere
2. Günter Verheugen; az Európai Bizottság Bővítési Biztosa
3. Rocco Buttiglione; az Európai Bizottság Igázság-, Béke- és Biztonságügyi Biztosjelöltje
4. Hél?ne Flautre; az Európai Parlament Emberjogi Albizottságának Elnökasszonya
5. Schöpflin György; az Európai Parlament Emberjogi Albizottságának Tagja

Wien, Frankfurt/Main, Stockholm, 15. September 2004
Skupština Saveza maðarskih organizacija u zemljama Zapadne Evrope je na sednici održanoj 03. septembra 2004. godine u mestu Felsõpulya/Oberpullendorf (Burgenland, Austrija), u svojoj

ZAVRŠNOJ DEKLARACIJI
- meðu ostalima - utvrdila sledeæe:
Skupština Saveza maðarskih organizacija u zemljama Zapadne Evrope poziva Vladu Republike Srbije da energièno nastupi protiv napada izvršenih prema Maðarima u Vojvodini i da garantuje bezbednost pripadnika ove zajednice.
Dr. Ernõ Deák (Wien) m.p.
Vorsitzender des Bundes Ungarischer Landesverbände in Westeuropa
Vorsitzender des Zentralverbandes Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich
Dr. Kornél Klement (Frankfurt am Main) m.p.
Szabolcs Bihari (Stockholm) m.p.
Vorsitzender des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland Vorsitzender des Landesverbandes der Ungarn in Schweden
(beide) stellvertretende Vorsitzende des Bundes Ungarischer Landesverbände in Westeuropa
Tájékoztatás / Informationen: http://www.nyeomszsz.org
A Szövetség Stockholmban bejegyzett és közhasznú / Der Bund ist in Stockholm eingetragen und gemeinnützig
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége 2004. szeptember 3-án Felsőpulyán/Oberpullendorf (Burgenland, Ausztria) tartott közgyűlése

ZÁRÓNYILATKOZATÁBAN

- többek között - a következőt rögzítette:
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége közgyűlése felszólítja a Szerb Köztársaság kormányát, hogy a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben erélyesen lépjen fel és szavatolja az ott élő magyarok biztonságát.
The plenary assembly of the Western European Association of Country Organizations of Hungarians on September 3rd, 2004 in Felsõpulya /Oberpullendof (Austria) issued in their

CONCLUSION
among other things:
The plenary assembly of the Western European Association of Country Organizations of Hungarians requests the government of the Republic of Serbia to resolutely proceed against the violations of human rights committed against the Hungarians in the Vojvodina and to guarantee the security of the Hungarian population living there.
Die Vollversammlung des Bundes Ungarischer Landesverbände in Westeuropa am 3. September 2004 in Felsõpulya/Oberpullendof (Burgenland, Österreich) erklärt in ihrer

ABSCHLUSSERKLÄRUNG
unter anderem: Die Vollversammlung des Bundes Ungarischer Landesverbände in Westeuropa fordert die Regierung der Republik Serbien auf, entschlossen gegen die Ungarn in der Vojvodina verübten Atrozitäten (Menschenrechtsverletzungen) vorzugehen und die Sicherheit der dort lebenden Ungarn zu garantieren.

ZÁRÓNYILATKOZAT

A NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) 2004. szeptember 3-án Felsőpulyán (Oberpullendorf, Burgenland) tartott közgyűlése a 2002-es évi Memorandumot figyelembe véve, a következőket jelenti ki a nyugat-európai magyarság megmaradásának elősegítése érdekében:
1. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-európai magyarság számára alanyi alapon biztosítsák a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét.
2. Szükségesnek tartjuk a helyi rnagyarság önrendelkezésére irányuló törekvéseinek legmagasabb politikai szintű támogatását azon országok esetében, ahol erre lehetőség van.
3. Elvárjuk a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választási jogának további egyszerűsítését.
4. A NYEOMSZSZ működéséhez hozzájárulásként kérjük az Illyés-Alapítvány mindenkori éves költségvetésének legalább 5-7%-os összegét, hogy a nyugat-európai és összmagyarság érdekében vállalt feladatokat továbbra is eredményesen végezni tudjuk.
5. Köszönettel vesszük a helyi anyanyelvi oktatás és ifjúsági munka eddigi támogatását és igényeljük ennek folytatását.
6. Szorgalmazzuk olyan projektek beindítását és azok működéséhez szükséges források biztosítását, melyek a nyugat-európai magyarság értékeinek hasznosítását célozzák meg Magyarország és az összmagyarság javára.
A közgyűlés felszólítja Szerbia kormányát, hogy a délvidéki magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben erélyesen lépjen fel és szavatolja az ott élő magyarok biztonságát.
A közgyűlés támogatja a VIII.Kufstein-Konferenciát, mely az ausztriai népcsoportok megmaradását és gyarapodását tűzte ki célul.
A tagszervezetek kijelentik, hogy nemzetközi fórumokon továbbra is kizárólag a NYEOMSZSZ képviseli őket.
A NYEOMSZSZ Közgyűlése megbízásából dr. Klement Kornél, a NYEOMSZSZ alelnöke.

A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) tavaly hannoveri közgyűlése határozatának értelmében az országos szövetség elnöksége a mellékelt levéllel fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz A nyugati szórványban élő magyarság számára a megkönnyített honosítási eljárás bevezetése tárgyában.
Hasonló levelet küldtek dr. Mádl Ferenc államelnöknek, valamint a magyar parlamenti pártok elnökeinek: Kovács László (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) és Dr. Dávid Ibolya (MDF).
Tisztelt Medgyessy Úr!
A Németországi Magyar Szervezetek Országos Szövetsége (BUOD) hannoveri Közgyűlése 2003. november 8-án megbízta az elnökséget, hogy a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) budapesti Közgyűlésének 2002. december 7-i memorandumában foglalt kérését, az anyaország határain túlról származó és ma Nyugat-Európában élő honfitársaink magyar állampolgárságának alanyi jogon való megadását illetően, a Magyar Kormánynál újólag vesse fel, és annak teljesítését szorgalmazza.
Ezen megbízás alapján fordulunk Önhöz.
Indokolás:
• A Kárpát-medencében jelenleg is zajló vitát, a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében, nagy figyelemmel kísérjük. Szeretnénk azonban leszögezni, hogy mi ebben a kérdésben már 2002-ben állást foglaltunk. Tehát elvárásunk nem új keletű.
• Az érvényes Állampolgársági Törvény az itt élő magyarok egy részének a honosítását diszkriminatív módon kezeli. Amíg az Anyaországból származó egyének honosítása lehetséges, a határon túlról ideszármazott magyarok honosítása lehetetlen. Számunkra ez a megkülönböztetés mindig érthetetlen volt és közösségeink minden tagját - származási helyétől függetlenül - teljes értékű magyarnak fogadjuk el. Szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam végre ezt a két részre való szakítást orvosolja. Ezért fontosnak tartjuk az Állampolgársági Törvénynek a honosítással kapcsolatos szakaszainak a kiterjesztését minden nyugati magyarra. Ez a magyarság itteni megmaradásához jelentősen hozzájárulna.
• Amikor a kettős állampolgárságról beszélünk, akkor természetesen a teljes jogú állampolgárságra gondolunk. Ehhez hozzátartozik a jelenlegi Választási Törvény megfelelő szakaszainak az átszövegezése is, hiszen az országhatáron kívül élő magyar állampolgár a legfontosabb polgárjogát: a választási jogát nem gyakorolhatja. A MÁÉRT léte ezt a jogsérelmet nem helyettesítheti.
• Az is világos, hogy az alanyi alapon történő - az egyéni kéréshez és megfelelő magyarságismerethez (pl. nyelvtudás) kötött - honosítást részesítjük előnyben.
Ez a megoldás minden bizonnyal segítene, hogy a magyar szülők nyugati szórványban született gyermekei, amennyiben a családban ápolják és őrzik magyar tudatukat, jogilag is kötődjenek Magyarországhoz. Így helyreállna a méltányosság a magyar közösségi munkát végzők között, és ifjabb nemzedékünk teljességében, megmaradhatna a nemzet kötelékében.
Szeretnénk, ha javaslatunk belpolitikai vita tárgyává válna és kérjük Önt, hogy a magyarországi parlamenti pártokkal együtt vegye fontolóra ezt a számunkra kiemelt fontosságú és a Magyar Köztársaságra nézve veszélytelen és alacsony költségekkel járó megoldást.
Tisztelettel,
Dr. Klement Kornél
Sg. Herrn Generalsekretär John KERR
Europäischer Konvent
Sekretariat
Rue de la Loi 175
B-1048 Bruxelles
Bécs, Majnafrankfurt, Stockholm, 2003.09.30.
Tárgy: Felhívás az etnikai (nemzeti) kisebbségi jogoknak az Alkotmány Szerződésbe való beépítésére
Mélyen tisztelt Kerr Főtitkár úr!
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, mint főrendező, és a Nyugat-európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, mint társrendező, 2003. szeptember 6-7-én Felsőpulyán (Oberpullendorf, Burgenland - Österreich) megtartott tanácskozás témája az "Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis" volt. A konferencia határozatot hozott, melynek következtében az Európai Konventhez fordulunk és az alábbi kérést, előterjesztjük:
A népcsoportokkal kapcsolatos (etnikai és nemzeti kisebbségek) tapasztalataink és azokkal összefüggő elméleti és gyakorlati felismerések alapján elengedhetetlen szükségszerűséggé válik a többségi népek és az etnikai kisebbségek viszonyának alkotmányi szinten való szabályozása. A rendezők ezért határozottan kérik, hogy az etnikai kisebbségek jogait alkotmányjogilag egyértelműen fogalmazzák meg és az Európai Alkotmányba, annak fontos részeként, beépítsék.
Megokolás:
1. Az etnikai kisebbségek Európa lakosságának mintegy 15 %-át, tehát egy el nem hanyagolható részét, képezik. A sokszínűség és a pluralizmus Európájában már csak ezen okból figyelembe kell venni ezt a kérdéskört, mert
2. ezek a kisebbségek Európa népeivel történelmileg és társadalmilag szerves egységet alkotnak;
3. már puszta létezésükkel nagymértékben segítenek az európai nyelvi, a kulturális és társadalmi örökségünk megőrzésében;
4. ez a sokszínűség a velejáró alkotóerővel oly teljesítményekre képes, amelyekről Európa jövojének alakításánál életünk egyetlen területén sem mondhatunk le;
5. jövőbeni feszültségek elkerülése, de a kisebbségek jogi helyzetének különbözősége az egyes tagországokban is, szükségessé teszi az egyetértést (konszenzust) a kisebbségi jogok megfogalmazásában és azoknak az alkotmányba való határozott lehorgonyzását;
6. az etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális fennmaradásának a biztosítása csak az alkotmányban rögzített védelem alapján válhat hatásossá;
7. az EU-bővítés az etnikai kisebbségek nyílt és konfliktusterhes problémáit kikerülhetetlenül felszínre hozza, megnöveli, és ezért ezek mielőbbi megoldást követelnek. Világos irányelvek lefektetése az "anyanemzet és kisebbségei" viszonylatában, ebben az összefüggésben elengedhetetlenné válik;
8. Európa demokratikus fejlődésének a leghatásosabb garanciája az alkotmányban rögzített kisebbségi jog.
A 19. század, de főleg a 20. évszázad tragikus eseményei és folyamatai: mint elnyomás, asszimilációs törekvések, elűzés, sőt népirtás, nyomatékosan arra figyelmeztetnek minket, hogy ennek vessünk véget.
A reális szocializmus bukása után ismét soviniszta törekvések emelték fel fejüket a "nemzetállam" megvalósítására és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetének a bebetonozására.
Az etnikai kisebbségek jogállása az egyes országokban teljesen eltérő, s igen sokszor a többségi nép vélt érdekei szerint (erőviszony) alkalmazzák. Már csak emiatt is elengedhetetlen a kollektív jogok rögzítése.
Sajnos az Alkotmány-tervezetben csak az egyén diszkriminációjának a tilalma található, anélkül, hogy az egyén kollektív érdekeit - homo socialis - felsorolták volna. Miután az egyén személyiségét csak közösségben fejlesztheti ki, elengedhetetlen, hogy közösségek hatáskörét, amelyekkel önmagát azonosítja, jogilag rögzítsék. Következésképpen: egy Alkotmány, amely Európa népei jövőjének az alapkövét jelenti az etnikai kisebbségek elemi érdekeit meg kell, hogy jelenítse. Gondoskodni kell arról, hogy azokban az államokban, amelyekben élnek, különösképpen a létüket érintő kérdésekben, a többségi néppel együtt határozhassanak. Az egyenlőségi elv alapján az alávetés és elnyomás minden árnyalata tilos kell, hogy legyen.
Fenti égetően aktuális, sokrétű és bonyolult kérdések mérlegelése után, kérik a rendezők az Európai Konventet,
a) hogy egy átfogó jelentést készíttessen, amelyben tudományosan megalapozott adatok tükrözzék a kisebbségek számszerű jelenlétét, politikai-jogi, gazdasági és kulturális helyzetét,
b) hogy egy bizottságot neveztessen ki, amely egy Európai Kisebbségi Jog irányvonalait kidolgozza és az Európai Konventnek benyújtja;
c) hogy az etnikai kisebbségek jogai külön fejezetként az Európai Alkotmányba bekerüljenek;
d) hogy az etnikai kisebbségek jogi biztosítékot kapjanak. hogy saját képviselőket küldhessenek az Európai Parlamentbe.
Mély tisztelettel
Dr. Deák Ernő
Nyugat-Európai Magyar Országos Szövetségek Szövetsége elnöke
Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnöke
Dr. Klement Kornél
Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke
Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége alelnöke
Bihari Szabolcs
Svédországi Magyar Szövetség elnöke
Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége alelnöke
--------Lap tetejére

Herrn Bundesaussenminister Joschka FISCHER
Auswärtiges Amt
11013 Berlin
2003.10.12.
Tárgy: Felhívás az etnikai (nemzeti) kisebbségi jogoknak az Alkotmány Szerződésbe való beépítésére
Mélyen tisztelt Fischer Szövetségi Külügyminiszter Úr!
A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége az Európai Unió most készülő Alkotmánya ügyében a következő kéréssel fordul Önhöz:
A népcsoportokkal kapcsolatos (etnikai és nemzeti kisebbségek) tapasztalataink és azokkal összefüggő elméleti és gyakorlati felismerések alapján elengedhetetlen szükségszerűséggé válik a többségi népek és az etnikai kisebbségek viszonyának alkotmányi szinten való szabályozása. A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége éppen ezen okból kéri a leghatározottabban, hogy az etnikai kisebbségek jogait alkotmányjogilag egyértelműen fogalmazzák meg és az Európai Alkotmányba, annak fontos részeként, beépítsék.
Megokolás:
1. Az etnikai kisebbségek Európa lakosságának mintegy 15 %-át, tehát egy el nem hanyagolható részét, képezik. A sokszínűség és a pluralizmus Európájában már csak ezen okból figyelembe kell venni ezt a kérdéskört, mert
2. ezek a kisebbségek Európa népeivel történelmileg és társadalmilag szerves egységet alkotnak;
3. már puszta létezésükkel nagymértékben segítenek az európai nyelvi, a kulturális és társadalmi örökségünk megőrzésében;
4. ez a sokszínűség a velejáró alkotóerővel oly teljesítményekre képes, amelyekről Európa jövojének alakításánál életünk egyetlen területén sem mondhatunk le;
5. jövőbeni feszültségek elkerülése, de a kisebbségek jogi helyzetének különbözősége az egyes tagországokban is, szükségessé teszi az egyetértést (konszenzust) a kisebbségi jogok megfogalmazásában és azoknak az alkotmányba való határozott lehorgonyzását;
6. az etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális fennmaradásának a biztosítása csak az alkotmányban rögzített védelem alapján válhat hatásossá;
7. az EU-bővítés az etnikai kisebbségek nyílt és konfliktusterhes problémáit kikerülhetetlenül felszínre hozza, megnöveli, és ezért ezek mielőbbi megoldást követelnek. Világos irányelvek lefektetése az "anyanemzet és kisebbségei" viszonylatában, ebben az összefüggésben elengedhetetlenné válik;
8. Európa demokratikus fejlődésének a leghatásosabb garanciája az alkotmányban rögzített kisebbségi jog.
A 19. század, de főleg a 20. évszázad tragikus eseményei és folyamatai: mint elnyomás, asszimilációs törekvések, elűzés, sőt népirtás, nyomatékosan arra figyelmeztetnek minket, hogy ennek vessünk véget.
A reális szocializmus bukása után ismét soviniszta törekvések emelték fel fejüket a "nemzetállam" megvalósítására és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetének a bebetonozására.
Az etnikai kisebbségek jogállása az egyes országokban teljesen eltérő, s igen sokszor a többségi nép vélt érdekei szerint (erőviszony) alkalmazzák. Már csak emiatt is elengedhetetlen a kollektív jogok rögzítése.
Sajnos az Alkotmány-tervezetben csak az egyén diszkriminációjának a tilalma található, anélkül, hogy az egyén kollektív érdekeit - homo socialis - felsorolták volna. Miután az egyén személyiségét csak közösségben fejlesztheti ki, elengedhetetlen, hogy közösségek hatáskörét, amelyekkel önmagát azonosítja, jogilag rögzítsék. Következésképpen: egy Alkotmány, amely Európa népei jövőjének az alapkövét jelenti az etnikai kisebbségek elemi érdekeit meg kell, hogy jelenítse. Gondoskodni kell arról, hogy azokban az államokban, amelyekben élnek, különösképpen a létüket érintő kérdésekben, a többségi néppel együtt határozhassanak. Az egyenlőségi elv alapján az alávetés és elnyomás minden árnyalata tilos kell, hogy legyen.
Fenti égetően aktuális, sokrétű és bonyolult kérdések mérlegelése után, kéri a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége Önt, a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminiszterét,
a) hogy egy átfogó jelentést készíttessen, amelyben tudományosan megalapozott adatok tükrözzék a kisebbségek számszerű jelenlétét, politikai-jogi, gazdasági és kulturális helyzetét,
b) hogy egy bizottságot neveztessen ki, amely egy Európai Kisebbségi Jog irányvonalait kidolgozza és az Európai Konventnek benyújtja;
c) hogy az etnikai kisebbségek jogai külön fejezetként az Európai Alkotmányba bekerüljenek;
d) hogy az etnikai kisebbségek jogi biztosítékot kapjanak. hogy saját képviselőket küldhessenek az Európai Parlamentbe.
Mély tisztelettel
Dr. Klement Kornél
Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke
Nyugat-európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége alelnöke
--------Lap tetejére

Szeptember 6-7 én Felsőpulyán volt a VII. Kufsteini konferencia amelynek témája
Az EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ETNIKAI KISEBBSÉGEK - Diagnózis és prognózis - volt.
A két nap alatt színvolnalas előadásokat tartottak többek között: Deák Ernő (Bécs), Dr.Szarka László (Budapest), Dr. Christoph Pan (Bozen), Dr. Bangó Jenő (Belgium), Komlóssy József (Svájc), Kudlik Gábor (Szabadka), Markó Béla (Marosvásárhely), Bugár Béla (Pozsony), Dr. Szabó Vilmos (Budapest), Dr. Szabó Mátyás (Svédország).
A konferencia egyik szervezője a NYEOMSZSZ volt, és ez alkalommal Nyugat-európai csúcsszervezetünk is tartott egy rövid megbeszélést.

A „KUFSTEIN VII." KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATA
BURGENLANDBAN (Ausztria) Felsőpulyán (Oberpullendorf) 2003. szeptember 6-7-én Az EURÓPAI UNIÓ" ÉS AZ ETNIKAI KISEBBSÉGEK. - Diagnózis és prognózis - címmel, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, mint főrendező által szervezett, 15 ország 280 képviselőjének részvételével, húsz előadó közreműködésével megtárgyaltuk a kisebbségpolitika elvi és történeti fejlődését, mai gyakorlatát és jövőbeni lehetőségeit a megújuló Európában.
A tanácskozás résztvevői biztatónak tartják, hogy az EU tagállamaiban a nemzetiségek, illetve az etnikai kisebbségek anyanyelvi-kulturális öröksége és autonómiája különböző formákban létezik és növekvő védelmet élvez.
Tapasztaljuk ugyanakkor azt is - különösen Európa keleti felében -, hogy a nemzetállami kizárólagosságra törekvő nacionalista politikák olyan diszkriminációkat, konfliktusokat teremtettek, amelyek tömeges migrációhoz, az etnikai csoportok veszélyeztetettségéhez, sőt belháborúkhoz vezettek.
Az Európában jelentős, a kontinens csaknem minden országában élő magyar nemzeti közösség vezetőihez csatlakozva, az Európa Tanácsoz és az Európai Unió intézményeihez, vezető képviselőihez fordulunk segítséget, támogatást kérve létünk és biztonságunk jövőbeni garanciáira.
1) Tekintettel arra, hogy Európa és az EU népességének negyedrésze a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozik, rendkívül fontosnak tartjuk és kérjük az Európai Konventet, hogy létük, fejlődésük védelme a készülő Európai Alkotmányban tételesen szerepeljen.
2) Az etnikai és nemzeti kisebbségek Európa sokszínű nyelvi, életmódbeli, kulturális örökségének, értékeinek hordozói. Identitásukat megfelelő autonómiák, intézmények, törvények, valamint az egyházak szolgálata mellett tudták és tudják fenntartani. Indokoltnak tartjuk, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségek önálló jogon kapjanak képviseletet, képviselői helyeket az Európai Parlamentben.
3) Tanácskozásunk felkéri a Magyar Országgyűlést és a Kormányt, hogy nemzetközi fórűmokon erőteljesebben szálljon síkra az etnikai és nemzeti kisebbségek intézményes védelméért s biztosítsa a nyugati magyar diaszpóra hiteles és intézményes képviseletét a Magyar Állandó Értekezleten, valamint a határon túli magyarok szolgálatában álló közalapítványok és intézmények testületeiben. Kérjük, hogy minden lehetséges eszközzel és módon segítsék elő, hogy az Európai uniós csatlakozásból kimaradó szerbiai és ukrajnai magyarság anyaországi kapcsolatai ne szenvedjenek hátrányt.
4) A Konferencián elhangzott előadások felhívták a figyelmet a magyar nemzetfogalom, az autonómia-koncepciók, a nemzetstratégia újragondolására, az uniós kezdeményezésekkel való összehangolására, az intézményhálózat és a támogatási rendszer fejlesztésére. Felhívták a figyelmet a kedvezőtlen népesedési folyamatokra, valamint a migrációra, amelyek az Eu csatlakozás nyomán előre nem látható tendenciákat indíthatnak el a Kárpát-medencében. A Tanácskozás résztvevői felkérik az Ausztriai Magyarok Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét, hogy a továbbiakban is kísérje figyelemmel a magyarság sorskérdéseit és folytassa a „Kufstein" konferencia-sorozatot Felsőpulyán.
Felsőpulya, 2003. szeptember 7.
--------Lap tetejére

ZÁRÓNYILATKOZAT
2002. december 6-8. között Angliából, Ausztriából, Cseh- és Morvaországból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Hollandiából, Lengyelországból, Lettországból, Litvániából, Németországból, Norvégiából és Svédországból 13 nyugat-európai országos szervezet csúcsszerve a 2001. novemberében alakult Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) Budapesten tartotta ez évi rendes közgyûlését.
Az országhatárokon átívelõ kapcsolatok továbbépítése volt a közgyûlés alaptémája, amely a részletes és informatív országos jelentésekre épült. A tanácskozás egy egységesen elfogadott memorandumban nyert összegzést „Intézményesített kapcsolatok Magyarországgal” címmel.
Az alábbi alcímek jelölik az eredményes, higgadt hangulatú, a nyugati demokratikus tárgyalási modorban lezajlott együttlét fõ gondolatait, javaslatait és elvárásait:
1. A Nyugat-európai magyar szervezeti élet kialakulása és jelenlegi helyzete
2. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának fontossága
3. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának elõsegítése
A Kormány megbízottjaként a közgyûlés szombat délutáni (dec. 7.) ülésén részt vett Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Szövetség képviseletében Surján László parlamenti képviselõ, valamint Szabó Béla a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökhelyettese.
A hivatalos személyek felszólalásaikban – kivétel nélkül – megértéssel, elismeréssel és segítõkészségük kifejezésével értékelték a meghallgatott beszámolókat és az elõkészített memorandumot.
Az ülés egész idõszakán jelen volt Pusztaszeri László a HTMH fõtanácsosa valamint Kunkelné Fényes Ildikó a Latin–amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) képviselõje.
A szövetség jövõbeli munkáját továbbra is a nyugat-európai magyar szövetségek összefogására, az érdekükben kitûzött célok megvalósítására összpontosítja. Kormányoktól és pártpolitikától függetlenül fejti ki a tevékenységét európai szellemiséggel az egyetemes magyarság érdekében.
A közgyûlés a jövõ évi tevékenységet érintõ határozati javaslatokat fogadott el.
A zárónyilatkozatot a közgyûlés egyhangúlag elfogadta.
Budapest, 2002. december 8.
Deák Ernõ, Piri Zoltán
--------Lap tetejére

NYEOMSZSZ memorandum
- Intézményesített kapcsolatok Magyarországgal -
A nyugati magyarság megmaradásának két fontos pillére van: a család és a nyugati magyar intézmények (egyesületek, szövetségek, egyházak, stb.).
Az elmúlt évek gyakorlata azt igazolja, hogy az otthoniak a nyugati magyarságot illetõen elsõsorban (sikeres) egyénekre gondolnak, és õket személyes sikereik fényében értékelik. Ez a gondolkodásmód hasznos lehet a mának, de kudarcra van ítélve a holnapot illetõen, hiszen kevés olyan elemet tartalmaz, amely szórványközösségeinket érintené. Ezért fontos hangsúlyozni a két pillért.
1. A Nyugat-európai magyar szervezeti élet kialakulása és jelenlegi helyzete
Elsõsorban 1947 után alakult újjá és bõvült a nyugat-európai magyar szervezeti élet. A gomba módjára szaporodó szervezetek fõ célja az volt, hogy elõsegítsék a nyugat-európai magyarság megmaradását valamint a független és demokratikus szellem megõrzését. Említésre méltó a szerteágazó, különbözõ rétegeket és érdeklõdési köröket megmozgató szervezeti munka (hagyományos egyesületek, irodalom, mûvészet, segélyszervezetek, gazdaság, vállalkozó, ifjúság, anyanyelvoktatás, cserkészet, stb.). Büszkék vagyunk arra, hogy szervezeteink mindig is alulról építkeztek és demokratikusan mûködtek. Ez a sok más nemzet számára irigylésre méltó szervezeti háló önerõbõl, külsõ segítség nélkül, a jövõben viszont nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát, és fennáll a veszélye annak, hogy ha magára marad, belátható idõn belül felmorzsolódik.
A nyugat-európai magyar közösségi élet megerõsítésére alakult meg a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), mely e közösségek legitim képviselõje.
A Nyugat-Európában élõ magyarság fõbb mutatói A Nyugat-Európában (a Kárpát-medencébõl Európa többi országaiba elszármazott) élõ magyarság összlétszáma óvatos becslések alapján kb. 350.000 fõre tehetõ. A legtöbben Németországban élnek. Sorrendben következik Svédország, Ausztria, Franciaország és Svájc. A többi országban a magyar népcsoport létszáma alacsonyabb.
Nem indulhatunk ki abból a gyakorlatból, amely csak a mai Magyarországról érkezõ magyarokat tekinti magyarnak, ezért a magyar anyanyelvûséget és a magyar nemzethez tartozás megvallását vesszük alapul.
Megfigyelésünk és részleges felmérésünk alapján elmondhatjuk, hogy:
• A Nyugat-Európában élõ magyaroknak majdnem a fele a „határon túlról”, azaz a Trianon által elszakított területekrõl származik.
• Valamivel több mint a fele (több hullámban letelepedettek) származnak az Anyaországból. Ide tartoznak azok a magyar családok is, amelyek hosszú évek óta munkavállalóként élnek itt, magyar állampolgársággal rendelkeznek és azt feladni nem óhajtják.
• Újabban szaporodott azoknak a száma az egész Kárpát-medencébõl, akik csupán egy-két esztendõre jönnek diákként, munkavállalóként. Ez a folyamat a jövõben erõsödik.
A Nyugat-Európában élõ magyarság nagy része (pl. Svédországban kb. 90%, Németországban kb. 70%, Ausztriában 64%) rendelkezik a befogadó ország állampolgárságával. Ez politikai téren is bizonyos súlyt ad a magyar nemzetiségû polgároknak.
2. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának fontossága
Nem elegendõ ezt a kérdést csupán érzelmi oldalról megközelíteni. Sajnos, az elmúlt félévszázad megtette hatását, ezért sokak számára nem igazán természetes tény, hogy a nyugati magyarság szerves része a nemzetnek. Ezért szükséges gyakorlati, kézzelfogható haszonnal járó érveket is felsorakoztatni.
A nyugat-európai magyarság tökéje az a tudás és kapcsolatrendszer, amelyet az elmúlt évtizedekben magáévá tett. A nyugat-európai magyarság megmaradásának a fontossága abban rejlik, hogy mindezt a tudást és kapcsolatrendszert Magyarország és a magyar nemzet számára az EU csatlakozás tükrében hasznosítsa.
A NYEOMSZSZ országos tagszervezetei mind a kibõvített Európai Közösség területén élõ magyar közösségeket fogják össze. A közös jogi keret által felértékelõdnek a tagállamok közötti kapcsolatok, melyhez a helyi közösségek nagyban hozzájárulhatnak.
Konkrét példákat említve, a nyugat-európai magyarság fontos közvetítõ szerepet játszott és játszhat a regionális, gyakorlati haszonnal járó kapcsolatok kiépítésénél, a kulturális, gazdasági kapcsolatok fejlesztésénél és ezek mûködtetésénél, a nyugati magyar irodalmi, mûvészeti, gazdasági, tudományos értékek bekapcsolásával az összmagyar vérkeringésbe.
Ezek a lehetõségek, feladatok olyan dolgok, amelyek haszna Magyarország és az egész magyar nemzet számára felbecsülhetetlen.
3. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának elõsegítése
Említettük, hogy a nyugat-európai magyarság megmaradásának két pillére van: a család és a magyar intézmények. Tehát a megmaradás érdekében ezeket kell támogatni. A támogatás áldozatokkal jár, de nem öncélú, mert megmaradásunkkal, értékeink hasznosítását segítjük elõ Magyarország és az egész magyar nemzet számára.
A támogatás egyrészt jogi/politikai jellegû, másrészt tárgyi. A támogatás mindkét esetben a nyugat-európai magyarság az anyaországhoz való kötödését és így a megmaradását segítené elõ, valamint az értékeink "hasznosításával" járó gyakorlati teendõk elvégzéséhez nyújtana tárgyi segítséget.
3.1 Jogi/politikai támogatás
Jelenleg a következõ három kérdést tartjuk kiemelten fontosnak:
a) A nyugat-európai magyarság számára biztosítani a magyar állampolgárság felvételének a lehetõségét alanyi alapon. Ehhez szükséges a következõ: A magyar állampolgárság megadása a határon túlról származó magyarok számára
Amíg minden az Anyaország területérõl származó magyar az állampolgársági törvény alapján problémamentesen újra felveheti magyar állampolgárságát, a határon túlról származó magyarok számára ez lehetetlen. Számosan megkísérelték és a sokszor közömbös hangú elutasítás nagy csalódást okozott. Tehát bennünket is érint a probléma, a két részre osztott magyarság kérdése:
• Vannak elismert magyarok, és magyarok, akiknek a magyarságát az Anyaország jogilag nem ismeri el. Mi itt ezt a megkülönböztetést évtizedek óta nem ismerjük el, és szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam ezt a két részre való szakítást orvosolja. Az itt élõ, de a határon túlról származó magyarokat az u.n. Kedvezménytörvény is kihagyja.
A legcélravezetõbb és legméltóságosabb megoldás lenne a határon túlról származó magyarok honosítása a honosítás feltételeinek megváltoztatása által:
• Honosításuk mindenképpen jelzésértékû és úgy Magyarország mint a nyugat-európai magyarság érdekét szolgálná: Végre õket is teljes magyarnak ismeri el az Anyaország.
Ez érzelmi kötödésüket megerõsítené, és magyarságuk megtartásáért folytatott küzdelmüket segítené.
Fontosnak tartjuk az Állampolgársági Törvénynek a honosítással kapcsolatos szakaszainak a kiterjesztését erre a magyar rétegre. Ez a magyarság itteni megmaradásához jelentõsen hozzájárulna.
b) A helyi magyarság önrendelkezésre irányuló törekvéseinek legmagasabb politikai szintû támogatása azon országok esetében, ahol erre lehetõség van.
A Nyugat-Európa egyes országaiban honosult magyarok elismerése népcsoportként a fennmaradás egyik legfontosabb tényezõje. Vannak országok, pl. Ausztria, Svédország, ahol a helyi magyarság kérelmezte jogi státuszának a megváltoztatását, bevándorlói minõsítésbõl meghonosodott kisebbségi státuszba. Ez a kör a késõbbiekben tovább bõvül. A jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint a meghonosodott kisebbségi státusz olyan jogokat és lehetõségeket biztosít az illetõ népcsoport számára, amelyek nagyban megkönnyítenék a megmaradásukat.
Rendkívül módon elõsegítené a kérések pozitív elbírálását, ha a magyarországi politikum ezt a legmagasabb szinten támogatná.
Továbbá kérjük a Magyar Kormányt, ha tárgyalást folytat egy nyugat-európai országban államközi szinten bennünket érintõ kérdésekrõl (pl. kulturális, oktatási, jogi), vonják be az országos magyar szervezet vezetõit.
c) A választási jog rendezése
A választási joggal kapcsolatban elõtérben áll a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárok helyzetének rendezése.
• Ez a réteg számottevõ, pl. diplomaták, magyarországi intézmények, képviseletek munkatársai, ideiglenesen külföldön tartózkodó személyek és mindezek családja, hozzátartozói. A választási törvény jelenlegi gyakorlata feleslegesen korlátozza a fenti csoportokhoz tartozó személyek részvételét a választásokon.
• Hivatkozunk számos ország gyakorlatára, amely ezt a kérdést az alkotmányból fakadó, természetes ügynek tekinti és a határon túl történõ választást is lehetõvé teszi.
3.2 Tárgyi támogatás
Jelenleg a következõ kérdéseket tartjuk kiemelten fontosnak:
• A NYEOMSZSZ mûködéséhez az Illyés Alapítvány mindenkori éves költségvetésének legalább 5-7%-os összeget hozzájárulásként kérjük, hogy a nyugat-európai és az összmagyarság érdekében vállalt feladatokat továbbra is eredményesen végezni tudjuk.
• Támogatás a helyi anyanyelvi oktatásnak (tankönyvek, didaktikai eszközök, tanárok továbbképzése, anyanyelvi táborok, távoktatás, ösztöndíjak, stb.).
• Gyermek és ifjúsági munka támogatása (pl. óvodák, cserkészet).
• Azon projektek beindítása és azoknak a mûködéséhez szükséges források biztosítása, amelyek a nyugat-európai magyarság értékeinek hasznosítását célozzák meg Magyarország és az összmagyarság számára.
Javasolt együttmûködési területek, pl.:
o Regionális szinten
o Gazdasági szinten
o Tanügyi szinten
o Egészségügyi szinten
o A nyugat-európai magyar irodalmi, mûvészeti és tudományos értékek bekapcsolása a megfelelõ magyarországi intézményrendszerbe.
A magyarországi politika számára nem lehet közömbös, hogy a nyugat-európai magyar közösségek magyarságuk megõrzésével és ápolásával nagyban hozzájárulnak a magyar nemzet további felemelkedéséhez és jó hírnevének elmélyítéséhez. Ennek figyelembe vétele és felkarolása képezze a magyarországi politika szerves részét.
Ezen dokumentumot a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) 2002. budapesti közgyûlésén, december 7-én a következõ országos szervezetek fogadták el:
Országos szervezet: Aláíró: Aláírás:
1. Angliai Magyarok Országos Szövetsége: Dr. Pátkai Róbert s.k.
2. Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége: Dr. Deák Ernõ s.k.
3. Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége: Végh István s.k.
4. Dániai Magyarok Országos Szövetsége: Haulik Krisztina s.k.
5. Észtországi Magyarok Egyesülete: Bán István s.k.
6. Finnországi Magyarok Egyesülete: Tanító Béla s.k.
7. Hollandiai Magyarok Szövetsége: Piri Zoltán s.k.
8. Lengyelországi Magyarok Szövetsége: Engelmayer Ákos s.k.
9. Lettországi Magyarok Szövetsége: Molnár Sándor s.k.
10. Litvániai Magyarok Báthory István Szövetsége: Homoki Mária s.k.
11. Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége Dr. Klement Kornél s.k.
12. Norvégiai Magyarok Baráti Köre: Dobos Éva s.k.
13. Svédországi Magyarok Országos Szövetsége: Bihari Szabolcs s.k.
Vendégként:
A Latin-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) képviseletében: Kunckelné Fényes Ildikó s.k.
--------Lap tetejére

ZÁRÓNYILATKOZAT
2001. november 23.-25. között Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Cseh- és Morvaországból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Hollandiából, Lengyelországból, Lettországból, Litvániából, Németországból, Norvégiából, Svájcból és Svédországból 15 nyugat-európai országos szervezet tanácskozásra gyûlt össze azzal a szándékkal, hogy megalakítsa a földrész nyugati és északi országaiban mûködõ országos szervezetek átfogó csúcsszervezetét, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét.
Az országhatárokon átívelõ kapcsolatok kiépítése és az együttmûködés szükségessége már 1990 szeptemberében megfogalmazódott az ausztriai Kufsteinben "Útkeresés a jövõbe" címmel megrendezett tanácsokozáson. Az azóta eltelt több mint 10 év változásai megmutatták, hogy széleskörû hálózat megteremtése és kiépítése nem vesztett idõszerûségébõl, sõt, egyenesen sürgõssé vált. Az egyesülõ Európában az integrációs együttmûködés a szórványok kapcsolatrendszerének kiépítésében természetes követelmény.
A szövetség alakuló közgyûlésén megvitatta és elfogadta alapszabályát, mely a svédországi bíróságon kerül bejegyzésbe. A szövetség székhelyéül Stockholmban állapodott meg.
A tagságot tíz országos szervezet vállalta; további három elfogadta az alapszabályt. A közgyûlés négy szakkört (anyanyelvi, média, gazdasági és kulturális szekció) jelölt ki a gyakorlati feladatok elvégzésére. A 4 szakkör kidolgozta és a közgyûlés elé terjesztette jelentését, amit a közgyûlés kiegészítõ hozzászólásokkal egyhangúlag elfogadott, egyben kinevezte az egyes szakkörök (szekciók) vezetésével megbízott személyeket.
A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége a következõ személyeket választotta az elnökségbe:
Elnök:
Deák Ernõ, Ausztria
Alelnökök:
Bihari Szabolcs, Svédország
Ifj. Klement Kornél, Németország
Elnökségi tagok:
Dobos Éva, Norvégia
Homoki Mária, Litvánia
Pátkai Róbert, Anglia
Tóth Miklós, Hollandia
A szövetség munkáját a nyugat-európai magyar szórványok összefogására, az érdekükben kitûzött célok megvalósítására összpontosítja. Kormányoktól és pártpolitikától függetlenül fejti ki tevékenységét európai szellemiséggel az egyetemes magyarság jegyében.
A szövetség együttmûködésre törekszik minden, az egyetemes magyarság érdekeit képviselõ tömörüléssel, szervezettel. Örvendetes, hogy az éppen megalakult és hasonló célokat követõ Észak-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége nyilatkozatban üdvözölte a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét.
Stockholm, 2001. november 25.
--------Lap tetejére

MEGHÍVÓ A NYUGAT EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK (NYEOMSZSZ) ALAKULÓ ÜLÉSÉRE
2001. november. 23.-25.
Hely: Stockholm, MAGYAR HÁZ
Cím: Lövåsvägen 12., Bromma
Program és napirend
2001.11.23. péntek
18:00 - 20:00 Gyülekezõ, érkezés
20:30 Közös vacsora
22.00 Az alapszabály javaslat elõkészítése (országonként egy-egy résztevõvel)
2001.11.24. szombat
9:00 Gyülekezõ, érkezés
9:30 Az ülés megnyitása.
A délelõtti napirend:
- Megnyitó
- A résztvevõk bemutatása
- A napirend elfogadása
- Az ülésvezetõ és a jegyzõkönyvvezetõ megválasztása
- Az országos szervezetek beszámolói ( 6-8 perc)
- A szervezet alapszabályának az elfogadása
11:30 - 11:45 Kávészünet
13:45 Ebéd
15:00 - 17:30 Az ülés folytatása
A délutáni napirend:
- Szekcióülések ( párhuzamosan):
1. szekció: anyanyelvi oktatás és ifjúsági szervezetek
2. szekció: kapcsolattartás, tájékoztatás és a ny. európai magyar sajtó
3. szekció: kulturális programok és a ny. európai kulturális és szellemi kincseink megõrzése
4. szekció: gazdasági ügyek
18:00 A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége fogadást ad a találkozó résztvevõi tiszteletére
2001.11.25. vasárnap
9:00 Gyülekezõ, érkezés
9:30 Az ülés folytatása.
A vasárnapi napirend:
- a szekciók ajánlásainak általános vitája
- a szekcióprogramok elfogadása
- választások
- a közös zárónyilatkozat elfogadása
- zárszó
11:30 - 11:45 Kávészünet
13:30 Ebéd majd hazautazás
Tisztelettel és baráti üdvözlettel,
Dr. Klement Kornél (BUOD elnök), Bihari Szabolcs (SMOSZ elnök)
Hasznos tudnivalók
Országonként lehetõség szerint legalább 2 résztvevõt várunk. A résztvevõk a stockholmi tartózkodás alatt a SMOSZ vendégei. Egyszerû szállást, a Magyar Házban vagy családoknál, tudunk biztosítani.
Szállodai igény esetén (saját költségre) a Magyar Házhoz közel szállodát tudunk ajánlani elfogadható áron.

--------