NYEOMSZSZ memorandum
- Intézményesített kapcsolatok Magyarországgal -
A nyugati magyarság megmaradásának két fontos pillére van: a család és a nyugati magyar
intézmények (egyesületek, szövetségek, egyházak, stb.).
Az elmúlt évek gyakorlata azt igazolja, hogy az otthoniak a nyugati magyarságot illetően
elsősorban (sikeres) egyénekre gondolnak, és őket személyes sikereik fényében értékelik.
Ez a gondolkodásmód hasznos lehet a mának, de kudarcra van ítélve a holnapot illetően,
hiszen kevés olyan elemet tartalmaz, amely szórványközösségeinket érintené. Ezért fontos
hangsúlyozni a két pillért.
1. A Nyugat-európai magyar szervezeti élet kialakulása és jelenlegi helyzete
Elsősorban 1947 után alakult újjá és bővült a nyugat-európai magyar szervezeti élet. A
gomba módjára szaporodó szervezetek fő célja az volt, hogy elősegítsék a nyugat-európai
magyarság megmaradását valamint a független és demokratikus szellem megőrzését.
Említésre méltó a szerteágazó, különböző rétegeket és érdeklődési köröket megmozgató
szervezeti munka (hagyományos egyesületek, irodalom, művészet, segélyszervezetek,
gazdaság, vállalkozó, ifjúság, anyanyelvoktatás, cserkészet, stb.). Büszkék vagyunk arra,
hogy szervezeteink mindig is alulról építkeztek és demokratikusan működtek. Ez a sok más
nemzet számára irigylésre méltó szervezeti háló önerőből, külső segítség nélkül, a jövőben
viszont nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát, és fennáll a veszélye annak, hogy ha
magára marad, belátható időn belül felmorzsolódik.
A nyugat-európai magyar közösségi élet megerősítésére alakult meg a Nyugat-Európai
Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), mely e közösségek legitim
képviselője.
A Nyugat-Európában élő magyarság főbb mutatói
A Nyugat-Európában (a Kárpát-medencéből Európa többi országaiba elszármazott) élő
magyarság összlétszáma óvatos becslések alapján kb. 350.000 főre tehető. A legtöbben
Németországban élnek. Sorrendben következik Svédország, Ausztria, Franciaország és
Svájc. A többi országban a magyar népcsoport létszáma alacsonyabb.
Nem indulhatunk ki abból a gyakorlatból, amely csak a mai Magyarországról érkező
magyarokat tekinti magyarnak, ezért a magyar anyanyelvűséget és a magyar nemzethez
tartozás megvallását vesszük alapul.
Megfigyelésünk és részleges felmérésünk alapján elmondhatjuk, hogy:
• A Nyugat-Európában élő magyaroknak majdnem a fele a „határon túlról”, azaz a
Trianon által elszakított területekről származik.
• Valamivel több mint a fele (több hullámban letelepedettek) származnak az
Anyaországból. Ide tartoznak azok a magyar családok is, amelyek hosszú évek óta
munkavállalóként élnek itt, magyar állampolgársággal rendelkeznek és azt feladni nem
óhajtják.
• Újabban szaporodott azoknak a száma az egész Kárpát-medencéből, akik csupán
egy-két esztendőre jönnek diákként, munkavállalóként. Ez a folyamat a jövőben
erősödik.
A Nyugat-Európában élő magyarság nagy része (pl. Svédországban kb. 90%,
Németországban kb. 70%, Ausztriában 64%) rendelkezik a befogadó ország
állampolgárságával. Ez politikai téren is bizonyos súlyt ad a magyar nemzetiségű
polgároknak.
2. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának fontossága
Nem elegendő ezt a kérdést csupán érzelmi oldalról megközelíteni. Sajnos, az elmúlt
félévszázad megtette hatását, ezért sokak számára nem igazán természetes tény, hogy a
nyugati magyarság szerves része a nemzetnek. Ezért szükséges gyakorlati, kézzelfogható
haszonnal járó érveket is felsorakoztatni.
A nyugat-európai magyarság tökéje az a tudás és kapcsolatrendszer, amelyet az elmúlt
évtizedekben magáévá tett. A nyugat-európai magyarság megmaradásának a fontossága
abban rejlik, hogy mindezt a tudást és kapcsolatrendszert Magyarország és a magyar
nemzet számára az EU csatlakozás tükrében hasznosítsa.
A NYEOMSZSZ országos tagszervezetei mind a kibővített Európai Közösség területén élő
magyar közösségeket fogják össze. A közös jogi keret által felértékelődnek a tagállamok
közötti kapcsolatok, melyhez a helyi közösségek nagyban hozzájárulhatnak.
Konkrét példákat említve, a nyugat-európai magyarság fontos közvetítő szerepet játszott és
játszhat a regionális, gyakorlati haszonnal járó kapcsolatok kiépítésénél, a kulturális,
gazdasági kapcsolatok fejlesztésénél és ezek működtetésénél, a nyugati magyar irodalmi,
művészeti, gazdasági, tudományos értékek bekapcsolásával az összmagyar vérkeringésbe.
Ezek a lehetőségek, feladatok olyan dolgok, amelyek haszna Magyarország és az egész
magyar nemzet számára felbecsülhetetlen.
3. A Nyugat-európai magyarság megmaradásának elősegítése
Említettük, hogy a nyugat-európai magyarság megmaradásának két pillére van: a család és
a magyar intézmények. Tehát a megmaradás érdekében ezeket kell támogatni. A támogatás
áldozatokkal jár, de nem öncélú, mert megmaradásunkkal, értékeink hasznosítását segítjük
elő Magyarország és az egész magyar nemzet számára.
A támogatás egyrészt jogi/politikai jellegű, másrészt tárgyi. A támogatás mindkét esetben a
nyugat-európai magyarság az anyaországhoz való kötödését és így a megmaradását
segítené elő, valamint az értékeink "hasznosításával" járó gyakorlati teendők elvégzéséhez
nyújtana tárgyi segítséget.
3.1 Jogi/politikai támogatás
Jelenleg a következő három kérdést tartjuk kiemelten fontosnak:
a) A nyugat-európai magyarság számára biztosítani a magyar állampolgárság
felvételének a lehetőségét alanyi alapon. Ehhez szükséges a következő:
A magyar állampolgárság megadása a határon túlról származó magyarok számára
Amíg minden az Anyaország területéről származó magyar az állampolgársági törvény
alapján problémamentesen újra felveheti magyar állampolgárságát, a határon túlról
származó magyarok számára ez lehetetlen. Számosan megkísérelték és a sokszor
közömbös hangú elutasítás nagy csalódást okozott. Tehát bennünket is érint a probléma,
a két részre osztott magyarság kérdése:
• Vannak elismert magyarok, és magyarok, akiknek a magyarságát az Anyaország
jogilag nem ismeri el. Mi itt ezt a megkülönböztetést évtizedek óta nem ismerjük el, és
szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam ezt a két részre való szakítást orvosolja.
Az itt élő, de a határon túlról származó magyarokat az u.n. Kedvezménytörvény is
kihagyja.
A legcélravezetőbb és legméltóságosabb megoldás lenne a határon túlról származó
magyarok honosítása a honosítás feltételeinek megváltoztatása által:
• Honosításuk mindenképpen jelzésértékű és úgy Magyarország mint a nyugat-európai
magyarság érdekét szolgálná: Végre őket is teljes magyarnak ismeri el az Anyaország.
Ez érzelmi kötödésüket megerősítené, és magyarságuk megtartásáért folytatott
küzdelmüket segítené.
Fontosnak tartjuk az Állampolgársági Törvénynek a honosítással kapcsolatos
szakaszainak a kiterjesztését erre a magyar rétegre. Ez a magyarság itteni
megmaradásához jelentősen hozzájárulna.
b) A helyi magyarság önrendelkezésre irányuló törekvéseinek legmagasabb politikai
szintű támogatása azon országok esetében, ahol erre lehetőség van.
A Nyugat-Európa egyes országaiban honosult magyarok elismerése népcsoportként a
fennmaradás egyik legfontosabb tényezője. Vannak országok, pl. Ausztria, Svédország,
ahol a helyi magyarság kérelmezte jogi státuszának a megváltoztatását, bevándorlói
minősítésből meghonosodott kisebbségi státuszba. Ez a kör a későbbiekben tovább bővül.
A jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint a meghonosodott kisebbségi státusz olyan jogokat
és lehetőségeket biztosít az illető népcsoport számára, amelyek nagyban megkönnyítenék a
megmaradásukat.
Rendkívül módon elősegítené a kérések pozitív elbírálását, ha a magyarországi politikum ezt
a legmagasabb szinten támogatná.
Továbbá kérjük a Magyar Kormányt, ha tárgyalást folytat egy nyugat-európai országban
államközi szinten bennünket érintő kérdésekről (pl. kulturális, oktatási, jogi), vonják be az
országos magyar szervezet vezetőit.
c) A választási jog rendezése
A választási joggal kapcsolatban előtérben áll a Magyarország területén kívül tartózkodó
magyar állampolgárok helyzetének rendezése.
• Ez a réteg számottevő, pl. diplomaták, magyarországi intézmények, képviseletek
munkatársai, ideiglenesen külföldön tartózkodó személyek és mindezek családja,
hozzátartozói. A választási törvény jelenlegi gyakorlata feleslegesen korlátozza a fenti
csoportokhoz tartozó személyek részvételét a választásokon.
• Hivatkozunk számos ország gyakorlatára, amely ezt a kérdést az alkotmányból
fakadó, természetes ügynek tekinti és a határon túl történő választást is lehetővé teszi.
3.2 Tárgyi támogatás
Jelenleg a következő kérdéseket tartjuk kiemelten fontosnak:
• A NYEOMSZSZ működéséhez az Illyés Alapítvány mindenkori éves költségvetésének
legalább 5-7%-os összeget hozzájárulásként kérjük, hogy a nyugat-európai és az
összmagyarság érdekében vállalt feladatokat továbbra is eredményesen végezni tudjuk.
• Támogatás a helyi anyanyelvi oktatásnak (tankönyvek, didaktikai eszközök, tanárok
továbbképzése, anyanyelvi táborok, távoktatás, ösztöndíjak, stb.).
• Gyermek és ifjúsági munka támogatása (pl. óvodák, cserkészet).
• Azon projektek beindítása és azoknak a működéséhez szükséges források biztosítása,
amelyek a nyugat-európai magyarság értékeinek hasznosítását célozzák meg
Magyarország és az összmagyarság számára.
Javasolt együttműködési területek, pl.:
o Regionális szinten
o Gazdasági szinten
o Tanügyi szinten
o Egészségügyi szinten
o A nyugat-európai magyar irodalmi, művészeti és tudományos értékek
bekapcsolása a megfelelő magyarországi intézményrendszerbe.
A magyarországi politika számára nem lehet közömbös, hogy a nyugat-európai magyar
közösségek magyarságuk megőrzésével és ápolásával nagyban hozzájárulnak a magyar
nemzet további felemelkedéséhez és jó hírnevének elmélyítéséhez. Ennek figyelembe vétele
és felkarolása képezze a magyarországi politika szerves részét.
Ezen dokumentumot a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének
(NYEOMSZSZ) 2002. budapesti közgyűlésén, december 7-én a következő országos
szervezetek fogadták el:
Országos szervezet: Aláíró: Aláírás:
1. Angliai Magyarok Országos Szövetsége: Dr. Pátkai Róbert s.k.
2. Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége: Dr. Deák Ernő s.k.
3. Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége: Végh István s.k.
4. Dániai Magyarok Országos Szövetsége: Haulik Krisztina s.k.
5. Észtországi Magyarok Egyesülete: Bán István s.k.
6. Finnországi Magyarok Egyesülete: Tanító Béla s.k.
7. Hollandiai Magyarok Szövetsége: Piri Zoltán s.k.
8. Lengyelországi Magyarok Szövetsége: Engelmayer Ákos s.k.
9. Lettországi Magyarok Szövetsége: Molnár Sándor s.k.
10. Litvániai Magyarok Báthory István Szövetsége: Homoki Mária s.k.
11. Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége Dr. Klement Kornél s.k.
12. Norvégiai Magyarok Baráti Köre: Dobos Éva s.k.
13. Svédországi Magyarok Országos Szövetsége: Bihari Szabolcs s.k.
Vendégként:
A Latin-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) képviseletében:
Kunckelné Fényes Ildikó s.k.
--------
Lap tetejére
ZÁRÓNYILATKOZAT
2001. november 23.-25. között Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Cseh- és
Morvaországból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Hollandiából, Lengyelországból,
Lettországból, Litvániából, Németországból, Norvégiából, Svájcból és Svédországból 15
nyugat-európai országos szervezet tanácskozásra gyűlt össze azzal a szándékkal, hogy
megalakítsa a földrész nyugati és északi országaiban működő országos szervezetek átfogó
csúcsszervezetét, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét.
Az országhatárokon átívelő kapcsolatok kiépítése és az együttműködés szükségessége már
1990 szeptemberében megfogalmazódott az ausztriai Kufsteinben "Útkeresés a jövőbe"
címmel megrendezett tanácsokozáson. Az azóta eltelt több mint 10 év változásai
megmutatták, hogy széleskörű hálózat megteremtése és kiépítése nem vesztett
időszerűségéből, sőt, egyenesen sürgőssé vált. Az egyesülő Európában az integrációs
együttműködés a szórványok kapcsolatrendszerének kiépítésében természetes követelmény.
A szövetség alakuló közgyűlésén megvitatta és elfogadta alapszabályát, mely a svédországi
bíróságon kerül bejegyzésbe. A szövetség székhelyéül Stockholmban állapodott meg.
A tagságot tíz országos szervezet vállalta; további három elfogadta az alapszabályt. A közgyűlés
négy szakkört (anyanyelvi, média, gazdasági és kulturális szekció) jelölt ki a gyakorlati
feladatok elvégzésére. A 4 szakkör kidolgozta és a közgyűlés elé terjesztette jelentését, amit a
közgyűlés kiegészítő hozzászólásokkal egyhangúlag elfogadott, egyben kinevezte az egyes
szakkörök (szekciók) vezetésével megbízott személyeket.
A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége a következő személyeket
választotta az elnökségbe:
Elnök:
Deák Ernő, Ausztria
Alelnökök:
Bihari Szabolcs, Svédország
Ifj. Klement Kornél, Németország
Elnökségi tagok:
Dobos Éva, Norvégia
Homoki Mária, Litvánia
Pátkai Róbert, Anglia
Tóth Miklós, Hollandia
A szövetség munkáját a nyugat-európai magyar szórványok összefogására, az érdekükben
kitűzött célok megvalósítására összpontosítja. Kormányoktól és pártpolitikától függetlenül
fejti ki tevékenységét európai szellemiséggel az egyetemes magyarság jegyében.
A szövetség együttműködésre törekszik minden, az egyetemes magyarság érdekeit képviselő
tömörüléssel, szervezettel. Örvendetes, hogy az éppen megalakult és hasonló célokat követő
Észak-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége nyilatkozatban üdvözölte a Nyugat-európai
Országos Magyar Szervezetek Szövetségét.
Stockholm, 2001. november 25.
--------
Lap tetejére