A Szövetség a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Hivatala védnöksége alatt alakult meg és tagja a Litvániai Nemzeti Kisebbségek
Tanácsának, együttműködési kapcsolatot tart a Litvániában élő más nemzeti kisebbségek szervezeteivel.
A Szövetség működését, a Litvániában élő magyar fiatalok továbbtanulását támogatja Magyarország Művelődési és Közoktatási
Minisztériuma és segíti, hogy fiataljaink a Debreceni Nyári Egyetemen tökéletesítsék magyar nyelvtudásukat, illetve a Magyar
Nyelvintézeti előkészítő után Magyarország egyetemein és főiskoláin folytathassák tanulmányaikat.
Évek óta gyümölcsöző a kapcsolat Budapest Főváros Önkormányzata F?polgármesteri Hivatalával. Fiataljaink
rendszeresen vesznek
részt a főváros Vendégségben Budapesten c. hagyományos rendezvényén. A rendkívül gazdag program különleges
lehetőséget nyújt a
magyar nyelv, a történelem és a kultúra jobb megismerésére, az európai országok magyar fiataljainak személyes ismerkedésére.
Szövetségünk méltóan újította fel névadója, Báthory István emlékét: születésének 460. évfordulója tiszteletére, az egyetem
alapításának 415. évfordulója alkalmából Báthory emlék-konferenciát kezdeményezett. A konferencián ismert magyar, litván és
lengyel történészek tartottak érdekes előadásokat. Ebből az alkalomból avatta fel Jávorszky Béla Helsinki Nagykövet a
Magyarország és
Litvánia együttes támogatásával elkészített impozáns, fehér márvány Báthory-emléktáblát a Báthory alapította Vilniusi Egyetem
díszudvarában.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1997. évi hivatalos Litvániai látogatása újabb lépés volt a két ország kapcsolatainak megerősítésében, s
ezt több rendezvény kísérte. Ebből az alkalomból adták ki a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Hivatalának anyagi támogatásával az első
Magyar-Litván Litván-Magyar kisszótárt, melynek szerkesztéséért a Magyarok Világszövetsége 1998-ban Rubazeviciené Homoki
Máriát a Magyar nemzetért ezüst emlékéremmel tüntette ki. A látogatás tiszteletére volt megrendezve Vilniusban, a Nemzeti Mažvydas
Könyvtárban a Magyar irodalom litván nyelven c. könyvkiállítás, melyen magyar írók és költők több mint ötven litvánra lefordított
könyve került kiállításra. Göncz Árpád köztársasági elnök megtekintette a Báthory alapította Vilniusi Egyetemet is. Az egyetem
rektorával való találkozáskor jött létre az a szóbeli megállapodás, hogy az egyetem a Litvániában élő - ahogy Göncz Árpád köztársasági
elnök akkor megfogalmazta - „maroknyi magyarnak“ biztosít egy helyiséget a rendszeres összejöveteleik megszervezésére, a magyar
kultúra és tudomány népszer?sítésére. A Magyar Köztársaság kormányának anyagi támogatásával ezt az elképzelést sikerült
megvalósítani - Jávorszky Béla Magyarország tallinni nagykövete 2001. október 24-én ünnepélyesen felavatta a Vilniusi egyetemen a
Litvániai Magyarok Báthory központját.
Szövetségünk, célkitűzéseihez híven ápolja a nemzeti hagyományokat, népszerűsíti a magyar kultúrát. Különös sikere volt a Petőfi
Sándor halálának 150. évfordulója tiszteletére 1999-ben megrendezett Petőfi - a szabadság és szerelem dalnoka - a Litvániában él?
nemzetek nyelvén c. költői est, melyen a költő versei litván, lengyel, orosz, ukrán, német és más nyelven hangzottak el. A rendezvényt
Petőfi m?veinek kiállítása tette hangulatosabbá.
A Szövetség 2000. december 15-én ünnepelte Magyarország államiságának ezeréves évfordulóját, s egyben a szövetség működésének
10. éves jubileumát. Ebből az alkalomból tudományos szimpóziumot rendeztek, melyen ismert magyar és litván előadók
tartottak érdekes
előadásokat a jubileumhoz fűződő témakörben. Ezt követően a közönség meleg tapssal fogadta Nagy
Csaba tárogatóművészt, aki
Litvániában első alkalommal mutatta be ezt a különleges sorsú történelmi hangszert és csodálatos szép muzsikával hódította meg a
hallgatók szívét.
Napjainkban új értelmet kapott Magyarország és Litvánia kapcsolata. Az 1992-ben aláírt magyar-litván alapszerződést 1997-ben a
Magyar-Litván Kormányközi Kulturális, Tudományos és Oktatási Együttműködési Egyezmény aláírása követte, mely új lendületet
adott a két ország kapcsolatának.
Kölcsönös a két ország fiataljainak egymás iránti érdeklődése. Együttműködési kapcsolat fűzi a Vilniusi Egyetemet a Budapesti Eötvös
Lóránd Tudományegyetemhez. A Budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán 1991 ősze óta oktatják a litván nyelvet, a Vilniusi
Egyetemen pedig 1994-től oktatják a magyar nyelvet.
Anyagi lehetőségétől függően jelenteti meg a Szövetség lapját, a Litvániai Híreket.
A Vilniusi egyetemen működő Báthory Kulturális Központ a szövetség rendezvényeinek állandó bázisa, itt kap helyet a Szövetség
könyvtára, s a Báthory emlékanyag állandó kiállítása. A Magyarország és Litvánia együttes támogatásával létrehozott Központ
méltóan tükrözi a két ország közös törekvését: ápolni a két nép egymás iránti tiszteletét, megőrizni a hagyományokat, megóvni a
közös
kulturális értékeket a jövő nemzedék számára, így váltani valóra Báthory Istvánnak, 1584-ben, az erdélyi hármas tanácshoz küldött
levelében megfogalmazott szellemi örökségét:
„Az, kik élünk, és Isten gondviselést bízott ránk, nem csak magonknak, sem csak az mi időbelieknek kellene élnünk, hanem utánunk
valóknak is“. Történelmi múlt
Bár Magyarországnak és Litvániának soha nem volt közös határa, a két nép kapcsolata és rokonszenve a történelmi időkig
nyúlik vissza.
A litvánok magyarok iránti megkülönböztetett rokonszenvének történelmi jelét találjuk Vilnius központjában, a XIV. században épült és
többször felújított Székesegyházban, melynek egyik védőszentje Szent László (kb. 1040-95) magyar király. Emlékét, a XVIII.sz. végén
tiszteletére épített kápolnában ma is kegyelettel őrzik.
A történelem során a litván Jogaila (Jagelló) uralkodóházból Magyarországnak három uralkodója is volt: I. Ulászló (1440-1444), II.
Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526). Ugyanakkor Litvánia történelmi múltjában is több magyar származású kíváló
személyiséggel találkozhatunk.
Magyar származású volt Hedvig (kb.1373-1399), I. (Nagy) Lajos magyar király leánya, aki 1384-től Jadwiga néven lett lengyel
királynő. Életéről, a XIV-XV. századi írott források ellentétes jellege miatt, nincs egységes vélemény. Az akarata ellenére létrejött
érdekházasság, melyben a nagyon fiatal Hedvig inkább politikai eszköz volt, nem hozott számára boldogságot. Rövid életének csak
későbbi éveiben lett szorosabb kapcsolata Litvániával, ekkor támogatta a keresztséget felvevő egyházat, a
kolostorokat és a papok
képzését.
Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem - Litvánia nagyfejedelme és
Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét, az ország hadi erejét.
Uralkodásának tíz éve alatt sok újítást vezetett be, így például, az új, Gergely naptárt. 1579. április 1-én kelt alapítólevelével
különleges jogokat élvező egyetemi rangra emelte a jezsuiták Vilniusi kollégiumát, a Litván Nagyfejedelemsé „dicsőségére és hasznára“,
így alapítva meg Európa egyik legrégibb egyetemét, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Célja az volt, hogy a szegényebb
diákok is elvégezhessék tanulmányaikat, de emellett az egyetem „olyan legyen Északon, akár egy tisztás, ahová, mint a jó
tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni” - írta alapítólevelében
„Stephanus Rex“.
Ahogy a mai litván történészek írják, Báthory István Litvánia utolsó nagy uralkodója volt, de emléke nincs kellőképpen megörökítve
Litvánia történelmében. A. Sapoka, ismert litván történész, 1936-ban kiadott könyvében ezt írja: „Báthory István volt Litvánia utolsó
tekintélyes uralkodója. Idegen országból származott, s a litvánok kezdetben nem akarták elismerni, de később nagyon közeli kapcsolatba
került Litvániával. Nagyok az ő érdemei“.
Sok legenda fűződik Bekes Gáspár (1520-1579) erdélyi főnemes nevéhez, aki korábban János Zsigmond bizalmas
tanácsosa volt és
Habsburg támogatással megkísérelte Báthory István fejedelemségének megdöntését. Miután 1575-ben Kerelőszentpálnál csatát vesztett,
kibékült Báthoryval és lengyelországi magyar zsoldosainak főparancsnoka lett. Kítűnő hadvezér volt és 1579-ben, Polock város
támadásánál szerzett érdemei elismeréseként Litvánia szenátusától állampolgárságot és földbirtokot kapott. Bekes nevét őrzi a Vilnius
óvárosi részén, a Vilnelé folyó jobb partján lévő három domb egyike, amelyen valaha sírja állt. Mivel Bekes az arianizmus
híve volt, Báthory itt temettette el és sírja fölé torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet.
A síremlék a XIX. századig fennállt, de a Vilnelé folyó idővel alámosta a dombot, s az leomolva, maga alá temette a kőtömböt.
A magyarok Litvániában való jelenlétének mai kutatásai - dr. Szögi László történelemtudós, az ELTE Könyvtár igazgatója
feltárásai - azt bizonyítják, hogy a Vilniusi egyetemen, akárcsak Európa többi egyetemein is, már Báthory uralkodása idején tanultak
magyar diákok.
A későbbi századok folyamán magyar kereskedők, iparosok járták a litván városokat-falvakat, áruikat és szolgáltatásaikat kínálva a
helybeli lakosságnak. Később Litvániában a más nemzetiségű vándorkereskedőket is „magyaroknak“ titulálták. Közelmúlt és jelen
A XX. században a magyarok Litvániába az I. és II. világháború eseményei révén kerültek.
Érdekes Benediktas Urbonas plébános élettörténete. Édesapját, a fiatal pedagógust, az I. világháború kitörése után katonai
szolgálatra mozgósították a cári orosz hadseregbe - abban az időben Litvánia Oroszország kötelékében volt - és nagyon hamar a
fronton, a harcok kellős közepén találta magát. A Szambori ütközetnél osztrák-magyar fogságba esett. Fogolytársaival
Magyarországra, egy nagybirtokra szállították őket. Mivel több nyelvet beszélt - s nyelvérzékének hála, megtanulta a
magyart is - a rabok felügyeletével lett megbízva. Itt, immár másodszor, s egész életére szólóan esett ismét „fogságba“:
beleszeretett Zapfel Máriába, a nagygazda ügyintézőjének szép leányába. Mária családja burgenlandi származású volt, ő
maga is Ausztriában született. A fiatalok rövidesen örök hűséget esküdtek egymásnak. Hét év mulva a család - a szülők és
két kislányuk - visszatért Litvániába, ahol még három gyerekük, közöttük Benediktas is, született. Papi hivatást választott, s már
felnőttkorban, édesanyja iránti tiszteletből megtanulta a magyar nyelvet. „Bár édesanyám hamar megtanult litvánul,
én még emlékszem rá, hogy szüleink egymás között magyarul beszéltek. Különösen akkor, ha nem akarták, hogy mi, gyerekek,
megértsük“ - emlékezett gyermekkorára Benediktas Atya.
Benediktas Atya 1998 októberében ünnepelte pappá szentelésének aranyjubileumát. Az ünnepségen édesanyjától örökölt szép
hangján, lelkesen énekelte gyermekkora kedvenc magyar népdalait. E szép jubileum alkalmából tisztelettel köszöntötte Benediktas
Atyát Pátkai J. Róbert, Angliai Evangélikus Püspök, az MVSZ egyházi ügyeinek referense és Bakos István, az MVSz főtitkára.
A másik érdekes történet - a Nagy családé - szintén az I. világháborúval kapcsolatos. A háború elől menekülő litván hajadont
Ulan-Ude-ben hozta össze sorsa a Rábakethelyi születésű Nagy Kálmán hadifogollyal. A fogságból való szabadulás után a család
Magyarországon, majd Litvániában élt. Kálmán megtanulta a litván nyelvet. Nyitott, vidám természetű volt, mindenki szerette-tisztelte.
Később felvette a litván állampolgárságot, s a családnév litván végződést kapott. Igy lett neve litvánul Nagys
(ejtsd: Nágisz).
Csak idős korában, 1964-ben, röviddel halála előtt látogathatott el ismét szülőföldjére. Fiai és unokái ápolják a
kapcsolatot
magyarországi rokonaikkal.
A magyar fiatalok egy népesebb csoportja a II. világháború után került Litvániába,
Magyarország határain kívül rekedt és Ukrajnához csatolt területeiről. Bár Kárpátalján voltak magyar nyelvű középiskolák, de
az
egyetlen Ungvári Egyetemre, ahol az oktatás orosz és ukrán nyelven folyt, a magyar anyanyelvű diákoknak szinte lehetetlen volt
bejutni. Így, a továbbtanulás lehetőségét keresve, vándoroltak el a fiatalok „Keletre“. Legközelebb Lemberg, utána Kijev
egyeteme volt,
de a magyarok mindig is különös rokonszenvet éreztek a balti országok - Tallin, Riga, Vilnius - iránt. Így kerültek távolra
szülőföldjüktől Beregszász, Ungvár, Munkács, Nagyszőlős fiataljai, akik egyetemi éveik alatt megtanulták
a befogadó ország nyelvét,
családot alapítottak, beilleszkedtek a társadalomba. Korunk kommunikációs és utazási lehetőségei új lehetőséget nyitnak a litván és
magyar fiatalok találkozására, ismerkedésére. Napjainkban Magyarországról és Erdélyből kerülnek el magyar származású fiatalok
Litvániába, akik tovább építik-szépítik a kis magyar közösséget.
Napjainkban élénken fejlődik Magyarország és Litvánia kapcsolata: Vilniusban megnyilt a magyar Kereskedelmi Szolgálat irodája.,
ez év őszétől pedig - Juhász Sándor nagykövet vezetésével megkezdte működését Magyarország Litvániai Nagykövetsége.
Téli program:
Universiteto 5, Filfak. dek. Petrauskiene Turai Leda Rubazevicius Jurgis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége
Lap tetejére