Ausztria Anglia Cseh-és Morvaország Dánia Észtország Finnország Hollandia Lengyelország Lettország Litvánia Németország Norvégia Svédország

A HTMSZF marosvásárhelyi tanácskozása (2005. október 8.)

Jövőkép a határon túlról (2005. október 12.)
Nem akarunk a magyar belpolitikai játszmák játékszerévé válni (2005. október 11.)
Magyarázat a HTMSZF tanácskozása körüli sajtóhírekkel kapcsolatban (2005. október 10-11.)
Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója, Marosvásárhelyen (2005. október 9.)
Magyarigazolványon keresztül a kettős állampolgárságig (2005. október 8.)
A marosvásárhelyi tanácskozás Zárónyilatkozata (2005. október 8.)
A marosvásárhelyi tanácskozás egyéb Határozatai (2005. október 8.)

Jövőkép a határon túlról
MNO
2005, október 12.
Csak egy európai értékrend alapján valósulhat meg az autonómia.

Kormánykörökben nyilván kéjes elégedettséggel kóstolgatták azokat az előzetes híreket, amelyek szerint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja nem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Korai örömnek bizonyult a baloldal előzetes tenyérdörzsölgetése, ugyanis Bugár Béla végül az éjszakai autózást is bevállalta a részvétel érdekében, s aligha csalódott, hiszen az eddigi legeredményesebb egyeztetésre került sor Erdélyben.

Először is, nyilvánvalóvá vált, hogy az igazán mérvadó, jelentős politikai súllyal rendelkező határon túli szervezetek igazi egységfrontba tömörültek, vitáik - ha vannak - megfelelő hangnemben, és a nyilvános ütközések mellőzésével zajlanak. Másrészt, ismét kiderült: a szomszédos országokban élő magyar közösségek érdekképviseleti szervezetei világos közös stratégiával rendelkeznek az őket érintő nemzetpolitikai kérdéseket illetően. Egyértelmű jövőképük van, ellentétben a jelenlegi kormánnyal, amely leragadt az improvizatív ötlethalmaznál, a nagy hangon pufogtatott jelszavaknál.

A marosvásárhelyi tanácskozás zárónyilatkozata nem szolgált meglepetéssel. Összefoglalta azokat a jelenleg prioritást képező ügyeket, amelyeket két éve mellőz az anyaország kormánya. A fórum résztvevői egyetértettek ugyan a kabinet azon szándékával, hogy az alkotmány külön fejezetben foglalkozzon a határon túli magyarok jogállásával, igénylik viszont az ezzel kapcsolatos vitát a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakmai bizottságaiban, majd a Máért plenáris ülésén. Az alaptörvény kiegészítése során elengedhetetlennek tartják a határon túli magyarok magyar nemzethez való tartozásának egyértelmű kinyilvánítását.

A jelenlegi-kormánytervezet ugyanis következetesen a „külföldi magyarok” kifejezést használja, ami élesen ellentmond az össznemzeti gondolkodás elvének. A fogalmazás aligha véletlen. Gyurcsány Ferenc retorikájából hiányzik az egységes magyar nemzet fogalma, igaz, a tavaly decemberi népszavazás után mélységesen hiteltelen is lenne az ilyesfajta megnyilvánulás. A HTMSZF résztvevői természetesen ezúttal sem feledkeztek meg a szégyenteljes referendumról. Mint a zárónyilatkozat leszögezi: továbbra is szorgalmazzák a magyar állampolgárság megadását.

Magyarországra, valamint az Európai Unió más országaiba való beutazás tekintetében cél az akadálytalan határátlépés. Éppen ezért pozitívnak tartják a kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani: A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében továbbra is a magyarigazolványt tartják alapnak. Ez utóbbi megfogalmazás egyértelmű elutasítása a görög mintára hirtelen kiötlött speciális személyi igazolványnak, amelynek egyetlen előnye a kabinet tájékoztatása szerint az, hogy mikrocsippel lenne ellátva.

A Pénzügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezete és az oktatási-nevelési támogatásokra szánt pénzek hiánya új vitapontot is beiktatott a fórum napirendjére. Jövő évben 9,6 milliárd forinttal támogatja a kormány a szomszédos országokban élő magyarokat, ami az idei 12,8 milliárdnál mintegy huszonöt százalékkal kevesebb.

A határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag 2004-ben ehhez képest mindössze tizenöt százalékkal (884 millió forint) kurtította meg az előirányzott támogatásokat. A tervek szerint teljes egészében megszűnik például a csángó magyarok támogatása.

Súlyos problémák vannak a státustörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósítása körül is. Erdélyben hiába kapták meg az igénylést benyújtó szülők az Iskola Alapítvány értesítőjét a támogatás folyósításáról, pénzre egyelőre nem számíthatnak, és kérdéses; mikor fizetik ki az ígért 3,18 millió lejes összeget azoknak, akik még hivatalos választ sem kaptak. A HTMSZF résztvevői azt kérték a kormánytól, tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt. kötelezettségeinek.

A marosvásárhelyi találkozó résztvevői a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb megfélemlítési kísérleteket, támadásokat, és tettlegességeket. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében.

A zárónyilatkozat ötödik és hatodik pontjában a résztvevők üdvözlik, hogy Románia mielőbb csatlakozhat az Európai Unióhoz, és azt, hogy több parlament, köztük a magyar Országgyűlés már ratifikálta a csatlakozási szerződést. Fontosnak tartják továbbá Horvátországgal az EU-csatlakozási, Szerbia és Montenegróval pedig a stabilitási és társulási egyezményről szóló tárgyalások megkezdését.

A határon túli vezetők az állásfoglalás értelmében azért támogatják kiemelten az integrációt, mert a kisebbségi közösségek autonómiája csakis egy európai értékrend alapján valósulhat meg. Ezzel a nyilatkozattal válik egyértelművé, hogy - bár kétségtelenül Erdélyben és idehaza is vannak bírálói a ratifikációnak - a közvetlenül érintettek képviselői úgy látják, közösségeik számára jobb, ha az az ország, amelyben élnek, mielőbb uniós taggá válik.

Nyilván ennek ismeretében foglalt el támogató álláspontot a Fidesz is, tiszteletben tartva határon túli legitim szervezetek véleményét, kikerülve egyben a belpolitikai csapdahelyzetet. A kormány elsősorban azzal számolt, hogy a nagyobbik ellenzéki párt nemet mond vagy tartózkodik a voksolásnál, s ezzel megnyitja az utat a Fidesz európai lejáratása előtt. Másfelől, ha Orbán Viktor pártja igennel szavaz (ahogyan valójában történt), akkor a határon túliakkal gyűlik meg a baja, legalábbis ebben bízott a kabinet. Az ördögi ötlet befuccsolt.

Mennyi bírálatot és píárlépésekre fecsérelt - utóbb az éles kritika miatt értelmetlenné váló - energiát spórolhatna rneg a kormány, ha a Máért ülésén nézne szembe a tényekkel, ha a nemzetpolitika kérdéseiben valódi partneri viszonyra építene, amint azt az érintettek elvárják.

Ha ugyanis valakin őszintén segíteni akarunk, akkor meghallgatjuk, mi jelentené az igazi jobbulást számára, s ennek megfelelően cselekszünk. E célból alakult a Máért. Természetesen mellőzni is lehet ezt az intézményt, csakhogy akkor azt is illik beismerni: nincs meg a segítő szándék. Így lenne őszinte a felvállalt álláspont. őszinteségről azonban szó sincs. A kormány időnként előrukkol egy-egy ötlethalmazzal (lásd mikrocsipes görögigazolvány vagy románnak, szerbnek is kiadható nemzeti vízum), s közben hallani sem akar a határon túliak véleményéről - ezt jelzi a Máért szüneteltetése.

A “kis Máért” eközben lassan kinövi magát. Kiforrott és egységes javaslataival, álláspontjaival továbbviszi a magyar-magyar intézményesített együttműködést, igaz, csupán véleményező testületként, hisz a döntéshozó anyaországi tényezők hiányoznak a tárgyalóasztal mellől. A marosvásárhelyi fórum levegője kicsit különbözött az eddigi két hasonló egyeztetésétől. Most lehetett érezni először azt, hogy a jelenlévők tulajdonképpen már semmit nem várnak a mostani kormánytól.

Pataky István


Lap tetejére

Nem akarunk a magyar belpolitikai játszmák játékszerévé válni (2005. október 11.)
Népújság
2005, október 11

Egyre jobban elszigetelődik a magyar kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök abban a vitában, amely a határon túl élő magyar kisebbségek jogi státusának kérdése körül alakult ki. Alig néhány nappal azután, hogy a budapesti kabinet a nemzeti vízum intézményének bevezetését helyezte kilátásba, a hét végén Marosvásárhelyen megtartott Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy a külhoni magyarok számára a kettős állampolgárság megadása képezheti az egyedüli megoldást. A fórum zárónyilatkozatának aláírói csakis a Magyarországra, valamint az Unió más országaiba való akadálytalan belépést tekintik elfogadhatónak, s ugyancsak egyöntetű vélemény alakult ki annak kapcsán, hogy a kormánnyal szembeni véleménykülönbségek ellenére a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása sürgető feladat.

A kellően elő nem készítetten kiprovokált december 5-i népszavazás óta talán most először jutott ennyire egyértelmű válaszút elé a magyar politika, ami a kisebbségbe került nemzetrészei iránti viszonyát illeti. Valójában még most sem világos, hogy milyen következményekkel járhat, ha hirtelen néhány millióval nő a magyar állampolgárok száma (attól azért nem kell tartani, hogy új munkavállalók tömege hirtelen elözönli Magyarországot), de a referendum óta egyre egyértelműbbé válik, hogy bárki is legyen kormányon, ezt a kérdést nem kerülheti meg, mi több, csupán egyetlen jó megoldás van rá.

Ami az egészben azonban a legmegalázóbb a trianoni határokon kívül rekedt magyarok számára, hogy tulajdonképpen ezzel a magyarországi belpolitikai játszmák játékszerévé vált. Már maga a népszavazás, amelyet soha nem kellett volna anélkül kikényszeríteni, hogy komoly konzultálások és az esetleges következmények vizsgálata meg ne előzte volna, a két legfontosabb magyar politikai pólus előrehozott választási kampányát eredményezte. Ebben a viadalban az ellenzék volt kedvezőbb helyzetben, hisz kibicként semmit sem kockáztatott, a kormányoldalt viszont annyira felkészületlenül érte az egész, hogy máig sem tudnak kihátrálni abból a pácból, amibe akkori - felkészületlenségük miatt kényszerű - döntésük miatt kerültek. Félő, hogy a határon túli magyarok kérdése, pontosabban annak fitogtatása, hogy ki a hazafibb, ki tesz többet értük minden előzetes fogadkozás dacára, a jövő évi országgyűlési választási kampány egyik központi témája lesz, miközben elsikkad maga a lényeg. Az a támogatás látja kárát, amelyet a külhoni magyarok a szürkeállomány exportjával már sokszorosan megfizettek Magyarországnak.
Forrás: marosvásárhelyi Népújság

Lap tetejére

Magyarázat a HTMSZF tanácskozása körüli sajtóhírekkel kapcsolatban
Népújság 2005, október 10-11

A tanácskozás előtt felröppent a hír, hogy az MKP nem vesz részt rajta. A hír tévesnek bizonyult, nincsenek törésvonalak a HTMSZF-ben.
A másik kérdés a kárpátaljai UMDSZ felvételi kérelme volt, melyet egyelőre a KMKSZ megvétózott.

Bugár Béla: "Aki azt állítja, bojkottálni akartam, nem ismer engem"
Az előzetes hírekkel ellentétben, a Magyar Koalíció Pártja részt vett a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán. Bugár Bélát, az MKP elnökét kérdeztük.

- Utolsó pillanatig úgy volt, hogy nem vesz részt, rossz nyelvek szerint bojkottálni akarta a tanácskozást. Sőt, arról beszéltek, hogy másokat is megpróbált rávenni, hogy ne vegyenek részt. Most mégis itt van. Mi a valóság?

- Elnézést, aki ezt mondja, az nincs magánál. őszintén mondom, mert én személyesen senkit nem hívtam föl. Ugyanakkor az MKP- ból érdeklődtek, hogy milyen lesz itt a részvétel. Megmondom, miért. Mi jeleztük korábban azt, hogy nekünk programunk van, az egyik falu nagyszabású aradi megemlékezést tartott, ahol nagy emlékm űvet lepleztek le, és Orbán Viktor is részt vett.

A vendéget nem illik úgy fogadni, hogy én nem vagyok otthon. Meg kellett egyezni vele, hogy előbb el tudjunk indulni. Én például nem vártam meg Orbán Viktornak az ünnepi beszédét, beültünk az autóba, egész éjjel vezettünk, hogy ideérjünk. Tehát, aki azt állítja, hogy bojkottálni akartam, az nem ismer engem, én ilyent soha nem csináltam. Ugyanakkor kértük az RMDSZ-t, hogy hozzuk közelebbre, ha lehet, a magyar határhoz, de annyiban tudtak segíteni, hogy valójában rendőri felvezetést kaptunk. Úgyhogy ennyi.

- Spekulációk folytak pontosan a váradi helyszín kapcsán, hogy, úgymond, így akarta ön bevonni Tőkés Lászlót a fórumba.

- Én megtanultam az elmúlt tizenöt évben, mit hogy kell csinálni. Hogyha el akarnám terelni a figyelmet egy fontos dologról, akkor hamis információt dobálnék be. De erről szó sem volt. Mi nem tudtuk, hogy miért nem jó Várad, aztán megértettük, hogy valaki attól fél, hogy Tőkés Lászlót akarnánk bevonni.

Az MKP soha nem csinálta azt, hogy a megegyezés fölé nyúljon. Tehát ha megegyezünk, hogy kik lesznek a résztvevők, akkor nem fogunk ezen másítani. Ez butaság volna a részünkrôl. Az a fontos, hogy itt, a HTMSZF reagáljon a magyar kormány különféle felvetéseire, legyen az az alkotmánymódosítás vagy bármi más.


Kovács Miklós: "Az UMDSZ nem legitim szervezet"
Puccsal akarták kigolyózni a KMKSZ-t.

- A vétó elég durva eljárásnak tunik, azonban az adott körülmények között mégiscsak ez volt a leghumánusabb, hiszen hogyha elharapódzik a vita, az azt jelentette volna, hogy a jelen levő szervezeteket beleráncigáljuk egy kárpátaljai belső konfliktusba. Ettől akartam megkímélni a jelenlevőket azzal, hogy miután a KMKSZ ellenszervezete jelezte a felvételi kérelmét a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumába, egyértelm űvé tettem, hogy a KMKSZ nem fogja ezt megszavazni, ami által a további vita értelmetlenné vált, hiszen az elfogadott alapszabály szerint minden döntés, így az új tagok felvétele is csak konszenzusos alapon történhet.

- Mi az, hogy a KMKSZ ellenszervezete?

- Pont ettől a vitától akartam megkímélni a többieket, hiszen egy ilyen fórumnak nem annyira az ellentétek tisztázása vagy pontos exponálása a feladata, hanem a közös nevezőnek a keresése, a közös álláspontnak, az egyetértésnek a kimunkálása. És azok a témák, amelyekben nekünk egyetértést kell kimunkálni, viszonylag távol esnek attól, hogy hogyan zajlanak a politikai küzdelmek Kárpátalján, vagy hogy kinek mi írható a számlájára. Tehát úgy vélem, hogy ebből a szempontból a mi eljárásunk teljesen korrekt és logikus volt.

- Lehet, hogy korrekt és logikus volt, de mivel indokolja meg a vétót, azonkívül, hogy politikai ellenfelük az UMDSZ?

- Azt lehet mondani, hogy a legfontosabb érv, ami miatt mi nem tehettünk mást, az a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több éve érvényben levő állásfoglalása, amely arról szól, hogy nem ismerjük el az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetséget a jelenlegi formájában. Hiszen ezt a szervezetet 1990-ben a KMKSZ hozta létre a lembergi és a kijevi egyesülettel, abból a célból, hogy legyen egy országos bejegyzés ű szervezet, mert hátha ez az országos bejegyzés ű szervezet valamikor majd valamire jó lesz. Az történt, hogy 1994 vége felé a lembergi és a kijevi szervezet alapszabály-ellenesen alapszabályt módosított és vezetőt váltott. A KMKSZ akkor is jó húszezres tagsággal rendelkezett, ők pedig természetszer űen pár tucatnyi vagy akár pár száz főnyi tagsággal. Olyan volt a politikai helyzet, hogy valamiféle szervezeti ellenpólust kellett létrehozni a KMKSZ-nek és ezt nagyon csúnyán, puccsal hajtották végre. Gondolják el, hogy van egy három tagból álló kollektív szervezet Ukrajnában, az egyik az egész kárpátaljai magyarságot képviseli húszezer taggal, a másik kettő meg két nagyvárosi értelmiségi kör, és ez a két kis kör úgy dönt, hogy kigolyózza a KMKSZ-t. Amikor ez megtörtént, akkor a KMKSZ-nek kialakult az az elvi álláspontja, hogy az a szervezeti állapot, ami ezek után érvényes új tagokkal, új alapszabállyal, új vezérkarral, az nem legitim, hiszen törvénytelenül jött létre. Tehát az UMDSZ nevében futó ellenszervezeteket egyszer űen mint UMDSZ- t nem ismerjük el. Tulajdonképpen ilyen értelemben nem is volt más lehetőségem, mint a '95 óta változatlanul érvényben lévő KMKSZ- választmányi döntésnek az érvényesítése ebben az esetben is.
Forrás: marosvásárhelyi Népújság

Lap tetejére


Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója - Marosvásárhely (2005. október 9.)

A sajtónak partneri viszonyra és önállóságra kell törekednie a politikummal - Markó Béla a Kárpát-medencei Újságíró Egyesületek Konvenciójának marosvásárhelyi ülésén.

A Kárpát-medencei magyar sajtó együttműködéséről és a tájékoztatás összehangolásának lehetőségeiről tanácskoztak a Külhoni Újságíró Egyesületek Konvenciójának vezetői vasárnap, Marosvásárhelyen.

A találkozón az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági újságírók mellett a politikum részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kasza József, a VMSZ elnöke, valamint Benedek László Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének európai képviselője is.

A határon túli magyar sajtóorgánumok szoros partneri viszonyra és ugyanakkor önállóságra kell törekedniük a politikummal - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, aki az erdélyi magyar sajtó helyzete kapcsán a támogatáspolitika irányelveiről, valamint ennek fejlődési perspektíváiról szólt. A szövetségi elnök közölte, az elmúlt években a Communitas Alapítványon keresztül sikerült a magyarországi alapítványi finanszírozáshoz hasonló mértékű anyagi támogatást nyújtani a magyar sajtónak, a sajtótermékeknek, főként a különböző réteglapoknak azonban továbbra is nagy szükségük van a magyarországi támogatásra a fennmaradáshoz -mutatott rá a Szövetség elnöke.

Ambrus Attila, a MURE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) elnöke úgy értékelte, a Kárpát-medencei sajtó együttműködése a magyar sajtóegyesület és az RMDSZ közötti együttműködés mintájára, annak hatására jött létre, és amelynek a közös célkitűzések meghatározása, az együttműködés különböző formáinak feltérképezése a célja.
Forrás: RMDSZ honlap

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának 2006-ra szóló tevékenységi terve

Április 8-10.Civilek az információs pályán. Tanácskozás a sajtó és a civil szervezetek viszonyáról, felelősségéről, a civil hírek jelentőségéről, megjelenítési formáiról. Helyszín: Szatmárnémeti, Románia.

Április 27-30. Magyar lapok a nyugati diaszpóra kiadásában. Tanácskozás a nyugat-európai, egyesült államokbeli, ausztráliai és dél-amerikai lapok helyzetéről. Helyszín: Pág, Horvátország.

Május 8-14. Karikatúra iskola. Tábor magyar karikaturisták számára. Helyszín: Brassó, Románia.

Június 9-11. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának fóruma. Helyszín: Szeged, Magyarország.

Július 10-15. Bánáti Újságíró Iskola. Helyszín: Szentmiklós, Szerbia-Montenegro.

Szeptember 1-3. Sajtó és nyelv. Újságíró tábor a magyar nyelv és kultúra, illetve a sajtó kapcsolatáról. Helyszín: Gyergyószárhegy, Románia.

Szeptember 14-16. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának és a magyar újságíró egyesületek képviselőinek találkozója. Helyszín: Tihany, Magyarország.

Szeptember 18-20. Európai újságíró-képzés. Magyar Világ. Helyszín: Hungexpo Budapest, Magyarország.
Forrás: Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója

Lap tetejére

Magyarigazolványon keresztül a kettős állampolgárságig (2005. október 8.)

MNO
2005. október 8.
A határon túli magyarság kapcsolatairól, a Szül őföld Alapról, a nemzeti vízumról, a magyar igazolványról és a kettős állampolgárságról is tanácskoznak Marosvásárhelyen a határon túli magyar szervezetek. Az előzetes hírekkel szemben mégis megérkezett Bugár Béla, az MKP elnöke, nem vész részt viszont a fórumon a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP).

A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, a magyar-magyar kapcsolatok prioritásairól, valamint az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogai közötti összefüggésekről kezdtek tanácskozást Marosvásárhelyen a határon túli magyar szervezetek képviselői.

A tanácskozást Markó Béla nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében kifejtette: a szülőföldön való boldogulás és az együttlét jogáért kell harcolniuk a határon túli magyar közösségeknek. Hozzátette: a mostani találkozó nem arra hivatott, hogy bármiről is szavazással döntsön, de arra igen, hogy következtetéseket fogalmazzon meg.

A tanácskozás délelőtti - egyébként zárt ajtók mögött zajló -részében arról döntöttek a résztvevők, hogy a Kárpát-medencei magyar autonómia-törekvések összehangolására szakértői csoportot hoznak létre a határon túli magyar szervezetek. A csoport egyik célja az lesz, hogy hozzájáruljon az európai jogrendszer továbbfejlesztéséhez.

A fórumot szervező RMDSZ elnöke, Markó Béla a szünetben részletesen ismertette a román parlament napirendjére tűzött kisebbségi törvénytervezetet, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője pedig a Kossuth rádiónak kifejtette: a délvidékiek át szeretnének venni részeket az RMDSZ-től saját jogszabály-tervezetükbe.

Az előzetes hírekkel ellentétben, a marosvásárhelyi találkozóra eljött Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki a tegnapi, Orbán Viktorral folytatott csallóközi megbeszéléséről idejövet, egész éjjel utazott. Szűkre szabott ideje miatt kérésére megváltoztatták a napirendet, így most kezdtek el tárgyalni az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatairól. Ezen szó lesz a Szülőföld Alapról, a nemzeti vízumról, a magyarigazolványról és a kettős állampolgárságról.

E témakörben Bugár Bélához hasonlóan Kasza József is úgy nyilatkozott, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban vissza kell térni az alapokhoz, a magyarigazolványhoz, ezt kell továbbvinni a kettős állampolgárság felé.

Nem vesz részt a „kis Máért” marosvásárhelyi tanácskozásán a vajdasági VMDP, mert a napirenddel nem értett egyet, s mivel nem volt hajlandó azon változtatni a szervező RMDSZ, ezért a távolmaradás mellett döntöttek. „Attól tartottunk, az összejövetelen arra megy ki a játék, hogy megtámogassuk az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét és a már rosszul működő VMSZ-es kisebbségügyi törvényt” - nyilatkozta Ágoston András, a vajdasági szervezet elnöke.

A határon túli magyar szervezetek III. fórumán s a tervek szerint zárónyilatkozatot is kiadnak.

A fórummal egyidőben kétnapos magyar médiatalálkozó is kezdődött Marosvásárhelyen. A eseményt a román Audiovizuális Tanács magyar alelnöke szervezte, aki a magyar ORTT-t is meghívta. A találkozón a Duna Televízió képviselői hangsúlyozták: a magyar média egyetlen össznemzeti hálózatot alkot, amelyben a feladatmegosztás, nem pedig a rivalizálás kell meghatározza a helyi és az országos műsorszolgáltatók viszonyát.
(hirek.ro, erdely.ma, vajdasagma.info)


A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyarok

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívását és partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát szorgalmaznak a határon túli magyar szervezetek a marosvásárhelyen tanácskozuk után elfogadott zárónyilatkozat szerint.

Nem óhajtjuk feladni az egyetlen olyan fórumot, amely a magyar jogrendszerben is szerepel és amely azt szolgálja, hogy rendezetett keretek között lehessen az összmagyar konszenzust kialakítani. A határon túli magyarok azt szeretnék, hogy a budapesti kormány ne döntsön róluk, nélkülük - mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Duna Televíziónak.

- Nem tisztességes dolog az, hogy állandóan témákat rakunk az asztalra, de egyiket sem visszük tisztességesen végig, legyen az például a Szülőföld Alap. Létrehozták, tárgyalások voltak, a Tanács elkezdett működni, a mai napig nem írták ki például a pályázatokat - mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke. - Tehát akkor ne beszéljünk arról, hogy együtt akarunk működni, akkor beszéljünk arról, hogy kirakatpolitika folyik. A kárpátaljai és újvidéki magyar vezetők üdvözlik a nemzeti vízum bevezetését, ám attól tartanak: ez csak addig segíti a kapcsolattartást, amíg Magyarország a schengeni övezet részévé válik - fejtette ki Bugár.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a nemzeti vízum „kis lépés a gondok enyhítése terén”. - Ez közel sem akkora lépés, hogy ezért örömünkben hanyatt verjük magunkat, vagy pedig azt mondjuk, hogy ezért föladjuk a kettős állampolgárság kérdését. A határon túli magyar szervezetek képviselői Marosvásárhelyen azt hangsúlyozták, hogy a magyar-magyar kapcsolatok alapjának a magyarigazolványt tekintik - nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Duna Televíziónak.

A tizennégy szervezet egyetért a magyar kormány szándékával, hogy az alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával, ugyanakkor bírálták is a kormányt a támogatások késlekedése miatt. A határon túli magyar szervezetek arra is felhívták a pártok figyelmét: nem szeretnék, hogy a határon túli magyarok kérdése megosztaná a pártokat a választási kampányban.

A marosvásárhelyi találkozó résztvevői a zárónyilatkozatban a elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb megfélemlítési kísérleteket, támadásokat, és tettlegességeket, és kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében.
Magyar Nemzet

Lap tetejére

A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK FÓRUMA MAROSVÁSÁRHELYI TANÁCSKOZÁSÁNAK
ZÁRÓNYILATKOZATA

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei 2005. október 8-án az RMDSZ meghívására Marosvásárhelyen találkoztak. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.

1. A tanácskozás résztvevői egyetértenek a magyar kormány szándékával, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Igényeljük, hogy az Alkotmány módosítását vitassák meg a Magyar Állandó Értekezlet szakmai bizottságai, majd a MÁÉRT plenáris ülése fogadja el. Az Alkotmány kiegészítése során elengedhetetlennek tartjuk a határon túli magyarok magyar nemzethez való tartozásának egyértelmű kinyilvánitását.

2. Továbbra is szorgalmazzuk a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadását. Magyarországra, valamint az Európai Unió más országaiba való beutazás tekintetében cél az akadálytalan határátlépés. Pozitívnak tartjuk a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani. A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a Magyar Igazolványt tartjuk.

3. A határon túli programok finanszírozása tekintetében kérjük, hogy a magyar kormány tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. A Fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat. Megfontolásra javasoljuk a nyugati magyar szervezetek tevékenységének támogatását.

4. A magyarságot érintő alapvető kérdések szükségessé teszik a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását, amely továbbra is a magyar-magyar kapcsolatok legfontosabb intézménye. Azt a gyakorlatot tartjuk elfogadhatónak, amely a nemzetpolitika kérdéseiben valódi partneri viszonyra épül. El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon.

5. A résztvevők üdvözlik, hogy Románia mielőbb csatlakozhat az Európai Unióhoz, és azt, hogy több parlament, köztük a Magyar Országgyulés már ratifikálta a csatlakozási szerződést. Fontosnak tartjuk a Horvát Köztársasággal az EU csatlakozási, valamint Szerbia és Montenegróval a stabilitási és társulási egyezményről való tárgyalások megkezdését, mert érdekünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek az integráció révén akadálytalanul együtt lehessenek a jövőben.

6. Az EU integrációt kiemelten támogatjuk azért is, mert alapvető célkitűzésünk, a kisebbségi közösségek autonómiája csakis egy európai értékrend alapján valósulhat meg. Meggyöződésünk, hogy az autonómia különböző formái a kisebbségek megmaradásának és fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei. A tanácskozás résztvevői üdvözlik, hogy az RMDSZ javaslatára a román kormány olyan kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amely a kulturális autonómia megvalósítását célozza.

7. A marosvásárhelyi találkozó résztvevői a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb megfélemlítési kísérleteket, támadásokat, és tettlegességeket. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében.

Marosvásárhely, 2005. október 8.

A tanácskozás aláírói:
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Markó Béla elnök
Magyar Koalíció Pártja (MKP), Bugár Béla elnök
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kasza József elnök
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Kovács Miklós elnök
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), Tomka György elnök
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Jankovics Róbert országos főtitkár
Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) Horvátországból, Tokai István
Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Klement Kornél alelnök
Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), Kunckelné Fényes Ildikó elnök
Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság (EMKTT), Komlóssy József
Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (ÉAOMSZSZ), Klement Kornél
Kanadai Magyar Kultúrális Tanács, Klement Kornél
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), Moldován Árpád Zsolt

A tanácskozás további résztvevői:

RMDSZ, Takács Csaba ügyveze ő elnök
RMDSZ, Frunda György SZKT elnök
RMDSZ, Kelemen Hunor SZET elnök
RMDSZ, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető
RMDSZ, Varga Attila parlamenti képviselő
RMDSZ, Kelemen Attila parlamenti képviselő
RMDSZ, Székely István
RMDSZ, Veress Emőd
RMDSZ, Kovács Péter
RMDSZ, Szepessy László
MKP, Vörös Péter személyi titkár
VMSZ, Dudás Károly
KMKSZ, Brenzovics László alelnök
MMÖNK, Pozsonec Mária parlamenti képviselő
MMÖNK, Szobocsán Gabriella
HMDK, Andócsi János elnökségi tag
NYEOMSZSZ, Wurst Erzsébet kultúrális előadó
LAMOSZSZ, Benedek László v Meghívott résztvevők:

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Gajdos István elnök
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Zubanych László, az Országos Tanács elnöke

Lap tetejére

A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK FÓRUMA MAROSVÁSÁRHELYI TANÁCSKOZÁSÁNAK
HATÁROZATAI

Határozat (1)
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának résztvevői felkérik a magyar képvisel őket, akik az Európa Tanácsban vagy az Európai Parlamentben jelen vannak, hogy a magyarság egészét érintő kérdéseket a bizottságok és a frakciók munkájában, illetve a plenáris üléseken aktív részvételükkel támogassák.

Határozat (2)
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolása céljából szakértői bizottságot hoz létre.

Marosvásárhely, 2005. október 8.

A tanácskozás aláírói:

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Markó Béla elnök
Magyar Koalíció Pártja (MKP), Bugár Béla elnök
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kasza József elnök
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Kovács Miklós elnök
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), Tomka György elnök
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Jankovics Róbert országos főtitkár
Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) Horvátországból, Tokai István
Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Klement Kornél alelnök
Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), Kunckelné Fényes Ildikó elnök
Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság (EMKTT), Komlóssy József
Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (ÉAOMSZSZ), Klement Kornél
Kanadai Magyar Kultúrális Tanács, Klement Kornél Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), Moldován Árpád Zsolt

A tanácskozás további résztvevői:

RMDSZ, Takács Csaba ügyvezető elnök
RMDSZ, Frunda György SZKT elnök
RMDSZ, Kelemen Hunor SZET elnök
RMDSZ, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető
RMDSZ, Varga Attila parlamenti képviselő
RMDSZ, Kelemen Attila parlamenti képviselő
RMDSZ, Székely István
RMDSZ, Veress Emőd
RMDSZ, Kovács Péter
RMDSZ, Szepessy László
MKP, Vörös Péter személyi titkár
VMSZ, Dudás Károly
KMKSZ, Brenzovics László alelnök
MMÖNK, Pozsonec Mária parlamenti képvisel ő
MMÖNK, Szobocsán Gabriella
HMDK, Andócsi János elnökségi tag
NYEOMSZSZ, Wurst Erzsébet kultúrális előadó
LAMOSZSZ, Benedek László

Meghívott résztvevők:
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Gajdos István elnök
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Zubanych László, az Országos Tanács elnöke

Lap tetejére

Vissza a HTMSZF oldalára