|
- Tallózás magyar online pedagógiai lapokban
Mostani számunkban is az elektronikus folyóiratokból olyan cikkeket ajánlunk a Tisztelt Olvasónak, melyek a „Hogyan tanítsuk” kérdéshez adnak támpontokat.
::: Kalcsó Gyula Mit tanítsunk az ikes ragozásról?
Anyanyelv-pedagógia 2010. évi 3.szám
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=274
 Kalcsó Gyula az ikes igék tanításának problémáját járja körül cikkében.
A témával való foglalkozás elkerülhetetlen – Magyarországon 6. osztályban esik szó részletesen az igékről -, mivel az ikes igénk egyes számú alakjai eltérhetnek a nem ikes igék megfelelő paradigmatagjaitól. A szerző utal arra, hogy az ikes igék ragozásának rendszere fellazult, mindez a mai magyar nyelvváltozatban összetett kölcsönhatásban van a nem ikes igék ragozásával, ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy az ikes igék iktelen ragozása egyre inkább társadalmilag meghatározott jelenség.
A tanulmány bevezetőjében az ikes ragozás történeti áttekintését olvashatjuk: az ikes ragozás a nyelvújítás óta vált nyelvhelyességi kérdéssé, azonban a nyelvújítók szándéka ellenére – főként a beszélt nyelvben- megmaradt a kétféle paradigma keveredés, s az ikes ragozás háttérbe szorult. A mai állapot szerint az ikes igék ragozása csak egyes számban és kizárólag jelen időben tér el a nem ikes igékétől, mindhárom módban. Az –l és az –ik ragos alakok megvannak, a többi paradigmatag közül szinte kizárólag a kijelentő mód egyes szám első személyben fordul elő a hagyományos ikes alak. Felszólító és feltételes módban az ikes ragozás nem használatos. A szerző szerint – mivel nem egy esetben ugyanannak az igének ikes és iktelen változata egyidejűleg használatos- az –ik ragnak jelentésmegkülönböztető hatása is lehet, ezért maradhatott meg a mai magyar nyelvhasználatban (ágaz-ágazik, hajol-hajlik).
Az ikes igék használatát, a tanításukkal kapcsolatos nézeteket a legnépszerűbb forgalomban levő tankönyvek alapján vizsgálja Kalcsó Gyula. Nézete és vizsgálatai alapján azokkal a tankönyvszerzőkkel ért egyet, akik az ikes igék definíciója mellett jelzik, hogy az ikes ragozás egyes feltételes és felszólító alakjai ma ritkán használatosak, viszont nyelvhelyességi szempontból az igényes nyelvhasználatban és az írott szövegben használatuk választékosabb.
A szerző megállapítja, hogy nincs kizárólagosan helyes és helytelen nyelvi alak, a különböző nyelvi variációban létező nyelvi alakok közötti választás helyessége mindig a kommunikációs helyzet függvénye, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a tanulók otthonról hozott nyelvhasználatát sem.
A tanulmány írója szerint az ikes igék paradigmájának megtanítása mellett feltétlenül ki kell térni a tanítás során – a valódi nyelvhasználati példákon keresztül- az ikes igék használatára. A Magyar Nemzeti Szövegtár -http://corpus.nytud.hu/mnsz- órai alkalmazása lehetőséget nyújt az ikes igeragozás állapotának vizsgálatára. Igaz, a korpusz kizárólag az írásbeliségre vonatkozó példákat rögzít, azonban az írásbeliség különböző rétegeinek nyelvhasználata jól érzékelhető a példákon keresztül.
A szerző tanulmánya végén összegzi a korpuszvizsgálatok tapasztalatait: az írásbeliségben egyértelműen meghatározó az egyes szám első személyű –m személyragos alak, viszont a beszélt nyelvi formák használata során lehetnek olyan közösségek, ahol az ikes alak számít helyes formának, és lehet olyan közeg, ahol az iktelen használat az elfogadott.
::: Hegyeshalminé Varga Judit: „Játszani is engedd…”
Játékos és kooperatív módszerek együttes alkalmazása történelemórán
http://www.tte.hu/media/pdf/25-hegyeshalmine-jatszani.pdf
Történelemtanárok Egylete (http://www.tte.hu)
 Hegyeshalminé Varga Judit vallja, hogy a tanítás-tanulás elengedhetetlen része a játék. Részösszefoglaláskor, összefoglaláskor gyakran alkalmazza a kooperatív módszereket. Jelen tanulmányában azt mutatja be, miként lehet játékosan, érdekesen összefoglalni az általános iskola 5. osztályában az ókori Keletről tanultakat. A mellékelt óravázlat, a részletes tevékenység-leírás, és főleg a játékkal kombinált kooperatív óra részletesen ismertetett feladatai jól példázzák az alkalmazott módszer helyességét és értelmét. A szerző szerint a gondolkodtató játék többek között asszociációra, információelemzésre, kérdésfeltevésre, ítéletalkotásra, kategorizálásra, szabálykövetésre is nevel.
Az indító Varázskör játék (a diákok néven szólítva egymásnak dobálják a labdát, akinél a labda van, olyan szót mond, amely kapcsolatos az ókori Kelettel, viszont kétszer ugyanazt a szót nem lehet mondani)- miközben koncentrációt, memóriát, ügyességet kíván- a vegyes csoportok és az egész osztály összehangolódását is elősegíti.
Az órán alkalmazott feladatok: Képes találat, Diák kvartett, Miről beszélek? Leteszem a garast, Ki vagyok én?, Kétoszlopos következtetés, Füllentős – főleg csoportmunkával, kisebb mértékben egyéni, illetve frontális formában oldhatók meg. A felhasznált eszközök: labda, csomagolópapír, filctoll, fali térkép, nyomtatott kép- nem igényelnek bonyolult felszerelést.
Az ismeretek rendszerezése mellett az összefoglaló óra alkalmas alapvető kompetenciák - vizuális figyelem, figyelem-koncentráció, gondolkodás fejlesztése, nyelvi-kommunikációs képességek - fejlesztésére, a domináns csoportmunka pedig az egymás segítésére, az egymásra figyelés megerősítésére.
A dolgozat sok ötletet ad nem csak a történelmet tanítóknak, hiszen az órán alkalmazott sokrétű és színes feladatok – átalakítva- más szakórán is jól alkalmazhatók.
Marácz László előszavával, Püski Kiadó, Budapest, 2009.
Marácz László mérföldkőnek nevezi Molnár Zsolt és Czeglédi Cecília tankönyvét, amely az
első olyan tankönyv, amelyik szakítva a magyar nyelvtan tanításmódszertani hagyományaival, a
magyar nyelv hang-, gyök- és képzőrendszeréből indul ki.
A két részre osztható könyv az első részben bemutatja a magyar nyelv hang-, gyök- és képzőrendszerét,
amelynek alapjait a XIX. század két tudósa: Czuczor Gergely és Fogarasi János fektettek le. A XX. század kilencvenes éveiben megjelent tanulmányok újra felfedezték ezt aXIX. század végén politikai okok miatt háttérbe szorított rendszert. Az 1862-ben kiadott Czuczor–Fogarasi-féle szótár képezi az alapját Molnár és Czeglédi szerzőpáros könyvének is.
>> a recenzió a címre kattintva olvasható >>
Hoffmann Rózsával beszélget Csűrös Csilla
Magyarnak lenni sororat, LXX.
1. Szeptemberi számunk tartalma (lásd szeptember 2010 az Archívum rovatban)
* Tallózás magyar online pedagógiai lapokból
- http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=270
- http://tani-tani.info/101_tolgyessy
- www.tanszertar.hu/eken/2009_03 és 2009_04).
2. Júniusi számunk tartalma (lásd június 2010 az Archívum rovatban)
* Málnási Ferenc: Bardócz Orsolya – Nagy Nándor: Benedek Elek emlékalbum
* Lengyel Ferenc: Legyen állandóan jelen
(Toró Jolán és Tánczos Ibolya A beszédfejlesztés tanítói kézikönyve,
Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008.)
* Tallózás magyar pedagógiai lapokból
|
