• Októberi megemlékezések

Az aradi nap

Az aradi nap című vers az 1849. október  6-i fájdalmas események emlékére íródott. A költemény szerzője Lévay József (1825–1918), aki 1848–49-ben a Hivatalos Közlöny újságírója volt, a szabadságharc után sokáig bujkált, majd Pesten Bátor Miklós álnéven írt és közölt verseket. Ezzel a költeményével kapcsolatban azonban – érthető okokból – a kiegyezés utánig, egészen 1870-ig megőrizte névtelenségét. Az aradi vértanúkról szóló ének azonban ponyvanyomtatványok példányain terjedt, és műdalként szinte a teljes magyar nyelvterületen ismertté vált. A vers első nyomtatott példánya, melyen még nem szerepelt a szerző neve, 1875-ből ismert.

Az itt közölt Kisütött a késő őszi nap sugára… című dalt Együd Árpád somogyi

gyűjtéséből  idézzük föl.

Kisütött a késő őszi nap sugára…
Damjanich János imája
Ej- haj, magyar ember… (Kriza János székely népköltési gyűjteményéből)

Pálffy János: A hóhérinas
Tompa Mihály: A madár, fiaihoz
Kosztolányi Dezső: Zászló
Dsida Jenő:

– Zúg az őszi szél
–  Psalmus Hungaricus

• Tatárjárás – mesék, mondák

A Les-hegy

Benedek Elek:

– Csalatornya
– A tatár hídja

• Liszt Ferenc magyarsága

– Liszt Ferenc magyarsága (Vasárnapi Ujság, 1886. augusztus 8.)

– Lakatos István: Liszt Ferenc Kolozsváron
– Liszt Ferenc: Az ajándék cigányfiú
– Liszt Ferenc a toscanai hercegnél (Vasárnapi Ujság, 1886. augusztus 8.)
– Részletek Liszt Ferenc leveleiből

• Báthory István

*440 éve, 1571-ben Gyulafehérváron választották Erdély fejedelmévé;
*435 éve, 1576-ban Krakkóban koronázták lengyel királlyá;
*430 éve, 1581-ben Vilnában kelt kiváltságlevele értelmében a kolozsvári jezsuita kollégium akadémiai   rangot nyert az „egész ország hasznára”;
*425 éve, 1586. december 13-án hunyt el a litvániai Grodnóban

Bíró Vencel: Báthory István fejedelem
Tóth Viktória: Pap, király, polgár, barát

– Két emléktábla
– Politikai pályafutása
– Báthory István jelentősége

Bisztray Gyula: A kolozsvári Báthory-egyetem
Bíró Vencel: Egyetemalapítás
György Lajos: A kolozsvári Báthory-egyetem könyvtára és pusztulása

• 325 éve történt

Szilágyi Sándor: Buda visszafoglalása

–  A hadjárat célja és az első győzelmek
– Az ostromlók és az ostromlottak
– Az első magyar zászló a vár fokán
– A fölmentő sereg és a döntő roham
– Te Deum; a nagyvezér üldözése; Szeged visszafoglalása
– Buda megvételének híre; az ország helyzete

1. Márciusi és júniusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2011-ben
2. Az elmúlt két év anyagai az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzékekben találhatók