Kasza: A HTMSZF megkerülhetetlen lesz
Kasza: A HTMSZF megkerülhetetlen lesz
Egy héttel ezelőtt Szabadkán a határon túli magyar szervezetek, valamint a nyugati és a tengerentúli magyarság képviselői történelmi lépést tettek az anyaország határain kívül élő magyarok egyesítésére: létrehoztak egy szervezetet, amely a kisebbségben élő magyarok gondja mellett a nemzetet érintő kérdésekben is véleményt kíván mondani. Az új szervezet partneri viszonyt kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, s igényt tart arra, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben kikérjék véleményét. Kasza Józsefet‚ a VMSZ elnökét, a szabadkai összejövetel kezedeményezőjét a rendkívül nagy visszhangot kiváltott találkozó hozadékáról kérdeztük, illetve budapesti útjának céljáról faggattuk.
A határon túli magyar vezetők nagy része úgy értékelte, hogy megérett a helyzet a határon kívüli magyarok egyesítésére. Ön szerint milyen hozadéka van a Szabadkai Kezdeményezés néven megtartott nemzetközi megbeszélésnek?
- Korai lenne még értékelni. Egy azonban biztos: nagyon fontos, hogy a határon túli magyar szervezetek egy asztalhoz tudtak ülni, és tárgyilagos, célratörő munkát tudtak végezni. Rendkívül fontos kérdésekben, viszonylag rövid idő alatt, eljutottunk a közös határozatokig. Mivel a legutóbbi Máérten nem született közös határozat, én úgy vélem, ha semmi más hozadéka nem is lesz ennek az összejövetelnek, már az is nagy eredmény, hogy itt szót értettünk. Az is biztos, hogy ennek a szabadkai összejövetelnek lesz folytatása, hogy a jövőben ezzel a testülettel számolni kell, s úgy gondolom ez a legtöbb, amit elérhettünk.
Többen kiemelték, hogy az a testület alakult meg Szabadkán, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának kellett volna megalakítani. Van annak üzenetértéke, hogy éppen Szabadkán hívták össze ezt az ülést?
- Én nem kívánok ennek külön jelent őséget tulajdonítani. Az ötlet 2004. december 5-én éjjel vetődött fel. Bugár Bélával, az MKP elnökével beszéltük meg, hogy szükség lenne egy találkozóra. Ezt követően én hívtam meg a határon túli legitim magyar szervezetek képviselőit, s ezért tartottuk Szabadkán. Természetesen olyan prózai oka is volt a szervezésnek, mint a vízum. A határon túli magyarok nagy részének Szerbiába utazáskor nem kell vízum. Csak a kárpátaljaiaknak kellett vízumot beszerezni, ha pedig mi utaztunk volna, akkor bárhová megyünk, mindenhová beutazási engedélyre lett volna szükségünk. Ebből is kitűnik, hogy pillanatnyilag ott tart a határon kívüli magyarság, hogy ellehetetlenült az egymás közötti kommunikáció.
A zárónyilatkozatba bekerült, hogy Vajdaság és Kárpátalja a jövőben pozitív diszkriminációban részesüljön, mind az anyaországi támogatásokat illetően, mind a politikai megítélés kérdésében. Kinek a kezdeményezésére történt ez?
- Már a legutóbbi Máért ülésen megfogalmazódott ez a kérés, és a résztvevők akkor ezt már támogatták. Ez a két régió ugyanis fényévnyire van az Európai Uniótól: akár a politikai színteret, akár a gazdasági felkészültséget tekintjük. Kárpátalján talán az új demokratikus hatalom változást jelenthet, de esetünkben Szerbia nap mint nap egyre távolabb kerül a csatlakozástól. Ezért van szükségünk a megkülönböztetésre, a kiemelt támogatásra, legyen az anyagi vagy erkölcsi támogatás, odafigyelés.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma levelet intézett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökhöz. Miért tartották fontosnak, hogy azon felül, hogy a megfogalmazott zárónyilatkozatot eljuttaják a magyar kormánynak, még névre szóló levelet intézzenek a köztársasági elnökhöz?
- Mádl Ferenc köztársasági elnök a legmagasabb közjogi méltóság Magyarországon. Azért kérjük külön közbenjárását, mert a kettős állampolgárság kapcsán, már több ízben is, volt megoldási javaslata. S az első pillanattól kezdve a határon kívüli magyaraság kérését természetesnek és megoldahatónak mondta. Nyomatéknak szántuk ezt a levelet, s bízunk a pozitív hozzáállásában, hogy tekintélyével oda tud hatni, hogy kérésünk mielőbb napirendre kerüljön a magyar parlamentben.
A levelet csak megfogalmazták a szabadkai ülésen, mikor juttaják el a Magyar Köztársaság elnökének?
- Csütörtökön, január 13-án utazom Budapestre, s Bugár Bélával együtt pénteken találkozunk Mádl Ferenccel, majd ugyanezt a levelet átadjuk Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Bugár Béla, az MKP elnöke és jómagam, a határon túli magyar szervezetek felhatalmazott képviselőiként kértük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt is, hogy fogadjon bennünket, erre a találkozóra csütörtökön délután kerül sor. Somogyi Ferenc külügyminiszterrel is csütörtökön találkozunk, másnap délután pedig az én kezdeményezésemre Orbán Viktorral, a Fidesz-MPSZ elnökével tartunk megbeszélést.
A magyar kormány illetékesei bejelentették, megkezdik a határon kívüliekkel az egyeztető tárgyalásokat, a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök által bejelentett legújabb kedvezményekről. Ön kapott-e meghívást, a fentiekből ugyanis úgy érzem, hogy a jelzett találkozó nem a szóban forgó egyeztetés lesz.
-
Azt tudom, hogy kezdődik a négypárti egyeztetés, viszont én nem kaptam erre meghívást. Azt gondoltuk, hogy a magyar parlamentben folytatott megbeszélésre majd mi, határon kívüliek is kapunk meghívást, de nem így történt.
Ha mégis sor kerül az egyeztetésre, akkor a VMSZ milyen álláspontot képvisel majd ezen a megbeszélésen?
- Semmilyen egyedi, vagy külön álláspont nincs. A szabadkai tanácskozás zárónyilatkozata jelenti a tárgyalási alapot. Én évek óta azt szorgalmazom, hogy üljünk egy asztalhoz, beszéljük meg, hogy mit lehet tenni, melyik az az út, amelyen elérhetővé válik a határon kívüli magyarok számára a kettős állampolgárság. Meggyőződésem, ha nem lett volna Kovács László egykori külügyminiszter részéről az a felesleges időhúzás, amit valamennyien tapasztaltunk, akkor most nem alakult volna ki ekkora feszültség az anyaország meg a határon túli magyarok között. Nekem meggyőződésem, hogy csak párbeszéddel juthatunk előbbre. Nem követelőzik a határon kívüli magyaraság, viszont szeretnénk, ha a mi érveinket is figyelembe vennék az anyaországban, azokban a kérdésekben, amelyek minket érintenek. Én nagyon remélem, hogy a Szabadkán megkezdett folyamat nem áll le, s ha nem is születnek hamarosan végleges döntések, azért részeredményekre, áthidaló megoldásokra számíthatunk. Viszont egyértelműen kimondtuk ugyanitt, hogy a határon kívüli magyarság nem mond le a kettős állampolgárságról. Erről szükségesnek tartjuk a további tárgyalásokat.
A legújabb kedvezmények kapcsán összeül a HTMSZF?
- A HTMSZF évente kétszer ül össze, illetve minden olyan esetben, amikor erre szükség mutatkozik. Ha közös álláspontok kialakítására lesz szükség, akkor minden bizonnyal. Ha előbb nem, akkor az áprilisra tervezett Máért ülés előtt lesz egy összejövetel, amelyen vagy azt vitatjuk meg, ami az ülés napirendjén szerepel, vagy arról beszélünk, miért nem hívták össze, és mit tegyünk. Nem nyugodhatunk bele ugyanis, hogy mint a múltban, 1,5 évig ne legyen Máért ülés.
Milyen politikai visszhangja van a szabadkai összejövetelnek?
- Vegyes reagálások érkeztek a VMSZ irodájába, attól függően, melyik párt mondta el véleményét. A meglátások annyira különböznek, amennyire megosztott a magyar politikai színtér. Azonban még a kettős állampolgárságot nem támogatók is pozitívan értékelték a szervezet megalakulását, s minden reakcióból kitűnt, hogy ezzel a testülettel a jövőben számolni kell. A világ minden részéről érkeztek hozzánk vélemények, s ezek nagy része támogató jellegű, illetve üzenet, hogy figyelik és várják a folytatást. Én bízom benne, hogy rendeződik majd az észak- és dél-amerikai, valamint a nyugat-európai szervezetek helyzete, s legitim képviselőt tudnak majd küldeni a következő tanácskozásra.
Megalakult a határon kívüliek fóruma
A VMSZ kezdeményezésére összehívott szabadkai tanácskozást, amelyre a Magyar Állandó Értekezlet határon túli szervezetei, valamint nyugati és tengerentúli magyar szervezetek kaptak meghívást a Himnusz eléneklése után, Kasza József, a VMSZ elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, a tanácskozás célja a kiútkeresés a december ötödikei népszavazás után előállt helyzetből.
- Célunk a határon kívülrekedt magyarok nemzetpolitikájának körvonalazása, biztos vagyok benne, hogy a határon kívüliek erőteljesebben tudják magukat, elvárásaikat képviselni, mint teszik azt a magyarországi politikai erők. Saját történelmünkért mi vagyunk felelősek. Történelmi pillanat ez, amikor bizonyítanunk kell összefogásunkat. Van erő a magyar nemzetben arra, hogy meghatározzuk saját céljainkat és megvalósítsuk azokat.
A tanácskozást Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens áldotta meg. A püspök, határon túlra került magyarként a betániai család helyébe képzelve magát, párhuzamot vont a család és a magyar nemzet között.
- Ma a legfontosabb kérdés, hogy fel tudjuk-e használni, amit kaptunk Istentől. 1000 éves történelmünk mellett a lelki valóságra kell figyelnünk. Lázárhoz hasonlóan beteg a nemzetünk is, a társadalom és egyben minden lélek. A szétszakított nemzet egyesülésében, a hatalomvágy miatt csalódnunk kellett. A betániai család sok mindent megpróbált, de rájöttek, hogy csak Jézus tud rajtuk segíteni. Mi is rá kell jöjjünk erre. Magyarország felől a határon túliak támogatása kétségtelen, de ez lélek nélkül mit sem ér. Egy magyar nemzet van és azt fel kell ébreszteni, ahogy Jézus felébresztette Lázárt. Várjuk az egységes magyar jövend őt - mondta az egyház képviselője.
-Felelősséggel sorsunkról
Példaértékűnek és történelmi jelentőségűnek ítélte Kasza József, a VMSZ elnöke a kétnapos szabadkai találkozót. Mint mondta, bízik abban, hogy a jövőben folytatása lesz, ezért hozták létre a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelynek következő ülését már tavasszal megejtik. A jövőben mindig más vidéken, más házigazdával szervezik meg, és mindig a legfontosabb, legégetőbb kérdésekben foglal majd állást.
A sajtókonferenciáról
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a házigazda nevében Kasza József, a VMSZ elnöke megköszönte a határon túli magyar politikai szervezetek képviselőinek a részvételt, s hogy rövid időn belül megszülettek a határozatok. Bizonyíték volt ez a fórum arra, hogy létezik egy határon túli magyar politikai összefogás, amivel számolnia kell a magyar poltikai életnek, de a nemzetközi közvéleménynek is. Elhangzott, hogy egy rosszul sikerült, rosszul szervezett népszavazást követően, a határon túli magyarok nem tekintik lezárt ügynek a kettős állampolgárság kérdését, továbbá, hogy létezik egy szolidaritás a kedvezőtlenebb helyzetben levő szervezetekkel, nemzetrészekkel. A határon túli magyarok helyzetének rendezésére vonatkozó legújabb magyar kormányjavaslat kapcsán feltett újságírói kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy ígéretekkel nem, csak konkrét javaslatokkal foglalkoznak. Amennyiben egy komoly javaslatról van szó, amely a határon túli magyarok általános helyzetének javítására vonatkozik, készek a tárgyalásra, hiszen ezeket a kérdéseket a határon túli magyarokkal kell megbeszélni. Jelen esetben erről nem tudtak érdemben vitát nyitni, mert nem ismeretes számukra sem tartalmi, sem jogi háttere, ezért úgy döntöttek, hogy tudomásul veszik, ugyanakkor elvárják azt, hogy a magyar kormány elkezdi a konzultációkat ebben a kérdésben. Mindettől függetlenül a kett ős állampolgárság téma marad. Egyértelmű politikai szándék fogalmazódott meg a kétnapos tanácskozáson: a magyar politikai élet oldja meg ezt a kérdést.
A most megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma elvárja, hogy a magyar politikai élet reagál a felhívásukra, az itt megfogalmazott álláspontokra, elsőként a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának időpontját illetően, amelyet legkésőbb április közepéig össze kell hívni. Elvárják továbbá, hogy azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyek kormányzati szinten, vagy más állami intézmény szintjén megfogalmazódnak, kikérjék a határon túli magyar szervezetek véleményét, valamint, hogy a magyarországi politikai pártok is, a belpolitikai csatározás helyett, együtt és külön-külön is felvegyék a kapcsolatot a fórummal, hogy megvalósulhasson az otthonmaradás feltételrendszere.
A most alakult szervezet, figyelembe véve a tagok sajátos politikai helyzetét, egyetértett a szolidaritás és az együttműködés lehetőségeiben. Például a vajdasági és a kárpátaljai magyarság érdekében került be a határozatba, hogy pozitív diszkriminációt kérnek minden olyan kérdésben, amely a közösség támogatására, az általuk benyújtott politikai prioritások rendezésére vonatkozik.
Elhangzott továbbá, hogy a MÁÉRT értekezletei előtt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma minden egyes esetben egyezteti álláspontját.
A nemzeti útlevél nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: Pozsonec Mária, szlovéniai parlamenti képviselő:- Gyurcsány Ferenc le akarta ütni a poént, meg szerette volna előzni a mai tanácskozás határozatait, elvenni annak élét, jelentőségét.
Bugár Béla, az MKP elnöke:- Úgy hiszem, hogy a magyar miniszterelnök részér ől ez jelzés volt. De nekünk nem jelzésekre van szükségünk, hanem tényleges megoldásokra. A szülőföld programról sem volt eddig még semmilyen egyeztetés, csak jelzés.
A határon kívüliek maguk döntsenek sorsukról
Ágoston András, a VMDP elnöke: - Egy törvénytervezet kidolgozását kérjük a magyar köztársasági elnökt ől, amiben bele szeretnénk foglaltatni, hogy ne kelljen kitelepülni Magyarországra ahhoz, hogy megkapjuk a kettős állampolgárságot. Fontosnak tartom, hogy a most megalakult fórum ne váljon egy politikai kartellé, amit a kisebb pártok önreklámozásra próbálnának kihasználni.
Benedek László a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselője: - A találkozó két alaptémakört ölelt fel, a kettős állampolgárság körül kialakult helyzetet, illetve a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának a megalakítását. Az első kérdésben úgy gondolom, hogy sikerült egyetértésre jutnunk, és maximális egységet tudunk tükrözni a magyar politikai pártok és a kormány felé. A második kérdés esetében vita a képviselet módja körül alakult ki. Ez alkalommal bebizonyosodott, hogy a fórum iránti igények valósak, most már kimondhatjuk, hogy e szervezet létre fog jönni és a határon túli magyarok meger ősített álláspontját közvetíthetik a Magyar Állandó Értekezletenrésztvevő anyaországi szervezetek felé.
Jakab Sándor, a HMDSZ ügyvezető elnöke: - A kétnapos találkozáson a lehető legtöbbet elértük, amit lehetett. Létrehoztunk egy fórumot, amire már régóta igény volt, amelynek köszönhetően a mindenkori magyar kormány bábáskodása nélkül tudunk közös véleményre jutni. A zárónyilatkozat pedig az önmagunktól és a magyar kormánytól elvárt dolgokat tartalmazza.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke: - Állandósítani kell az ilyen jellegű tanácskozásokat. A most megalakult fórumra nagy szükség van, hiszen egy közösség problémáját mindenekelőtt a saját képviselői tudják megoldani. Emellett természetesen az anyaország segítségére is számítunk. A most megfogalmazott pozitív diszkrimináció egyféle arányosságot jelent, az adott feltételeknek megfelelő támogatást.
Nagy Sándor, az Amerikai Magyar Kongresszusi Kapcsolatok Központjának vezetője: - Fontosnak tartom ezt a tanácskozást, hiszen talán sokkal egészségesebb néha itt Szabadkán tárgyalni, mint Budapesten a parlament árnyékában, és jó az, ha a kisebbségi vezetők le tudnak ülni egymással és megbeszélni ezeket az igazán fontos kérdéseket, így véleményem szerint hitelesebben tudják egységüket az anyaország felé tolmácsolni.
A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6-7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket és egyeztessék álláspontjaikat.
1/ Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37 %-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak.
2/ Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra bíztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól.
3/ A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN- szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehet ővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal.
4/ A tanácskozáson résztvevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is.
5/ A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül reked ő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön.
6/ Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005 április közepére javasoljuk.
7/ A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja.
Szabadkán, 2005. január 7-én
A szabadkai tanácskozás résztvevői:
A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői szabadkai tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy megalakítják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát (HTMSZF), amelynek alapító tagjaivá válnak.
1. A Fórum kárpát-medencei résztvevői szavazati joggal, más régiók résztvevői pedig tanácskozási joggal rendelkeznek.
2. A Fórum új tagjai azon magyar politikai szervezetek lehetnek, amelyeket az alapító tagok konszenzussal vesznek fel.
3. A szavazati joggal rendelkező tagok a tanácskozási jogú új tagokat is konszenzussal veszik fel.
4. A Fórum évente legalább két alkalommal ülésezik. A soron következő ülés helyszínéről és házigazdájáról a folyó ülés rendelkezik. A szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának kérésére a HTMSZF rendkívüli ülése összeül, a rendkívüli ülés megszervezéséről a kezdeményezők gondoskodnak.
5. A Fórum szavazati joggal rendelkező tagjai döntéseiket a szavazati joggal rendelkező jelenlév ő tagok egyetértésével hozzák meg.
Szabadkán, 2005. január 7-én
A szabadkai tanácskozás résztvevői:
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Takács Csaba ügyvezető elnök
Megalakult a határon kívüliek fóruma
A Határon Túli Magyar Szervezetek szabadkai tanácskozásának
ZÁRÓNYILATKOZATA
A Határon Túli Magyar Szervezetek szabadkai tanácskozásának
HATÁROZATA
Magyar Szó 2005. január 13.
2005. június 14.
A határon túli magyar szervezet által létrehozott testülettel számolni kell - A legújabb kedvezményekről megkezdődött az egyeztetés, de erre a szabadkai összejövetel résztvevőit még nem hívták.
Kabók Erika
Lap tetejére
2005. január 8., 9., szombat - vasárnap.
Szabadkán kétnapos tanácskozást tartottak a határon kívüli magyar szervezetek, valamint a nyugati és tengerentúli magyarság képviselői
- A kettősállampolgárságot nem helyettesítheti semmilyen kedvezmény - mondták a résztvevők - Kasza József: Tudunk és akarunk együtt gondolkodni, és tudunk és akarunk egymásért szolidaritást vállalni
- A megbeszélés homlokterébe a szülőföldön való maradást és az otthon való boldogulás került, ebben nem volt senki részéről ellenvetés, hiszen ez mindannyiunk célkitűzése. Ennek függvénye viszont a kettős állampolgárság. Mindannyiunk számára fontos az anyaország erkölcsi és politikai támogatása, elsősorban az autonómia-törekvések tekintetében, de az anyagi támogatásra is szükségük van azoknak a régióknak az esetében, ahol nem képesek az emberek önerejükből az anyagi javak megteremtésére. Ez a tanácskozás bebizonyította, hogy tudunk közösen gondolkodni, tudunk és akarunk is egymásért szolidaritást vállalni, képesek vagyunk felelősségteljesen tárgyalni és határozni a saját sorsunkról.
Vélemények Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéséről
- Elolvastam ezt az öt pontot, és úgy nyilatkozok, hogy minden ami a határon túli magyarság számára egy lehetőséget jelent körülményei javítására, az kell. Azonban nem tudom, hogy ez mit tartalmaz, ezért ezt nem tudom kommentálni. Egy elvi nyilatkozatról van szó, amellyel itt Szabadkán találkoztam először ebben a formában. Magunk és más határon túli szervezetek számára is kérni fogjuk az ezzel kapcsolatos részletes konzultációt és ezt követően tudunk érdemben nyilatkozni erről a csomagról.
* Értékelése szerint ezzel a javaslattal a magyar kormány nem kívánja a kettős állampolgárság követelésétől eltántorítani a határon túli magyar szervezeteket?
- Ez a kérdés igen gyakran elhangzik. Ezt úgy egyszerűsíteném le, hogy ha elmegyek a piacra és libát szeretnék vásárolni, akkor minden bizonnyal nem fogom megvenni a tyúkot. A kettős állampolgárságot egy egészen más kérdésnek és témának tekintem, és nem helyette és fölötte vagy alatta. A szülőföldön való boldogulásnak és meger ősödésnek számos olyan eleme van, amelyek nem egyiknek a másikkal való helyettesítésével, hanem mellérendelésével segítik e kérdés megoldását.
Vélemények a szabadkai összejövetelről
(Munkatársak:
Bajtai Kornél
Kabók Erika
S. Kiss Ágnes
Vígi Zoltán
Fotóriporter:
Ótos András)
Lap tetejére
ZÁRÓNYILATKOZATA
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Takács Csaba ügyvezető elnök
Magyar Koalíció Pártja (MKP), Bugár Béla elnök
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kasza József elnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), Ágoston András elnök
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Kovács Miklós elnök
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), Jakab Sándor elnök
Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) Horvátországból, Juhász Sándor elnök
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), Tomka György elnök
Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Klement Kornél alelnök
Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét (ÉAOMSZSZ), Klement Kornél képviselte
Kanadai Magyar Kulturális Tanácsot (KMKT), Klement Kornél képviselte
Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), Benedek László
Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ), Purger Tibor
Franciaországi Délvidéki Magyarok Egyesülete (FDME), Csonka Sándor elnök
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), Hámos László elnök
Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság (EMKTT), Komlóssy József alelnök
Amerikai Magyar Kongresszusi Kapcsolatok Központja (AMKKK), Nagy Sándor elnök
Lap tetejére
HATÁROZATA
Magyar Koalíció Pártja (MKP), Bugár Béla elnök
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kasza József elnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), Ágoston András elnök
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Kovács Miklós elnök
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), Jakab Sándor elnök
Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) Horvátországból, Juhász Sándor elnök
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), Tomka György elnök
Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Klement Kornél alelnök
Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét (ÉAOMSZSZ), Klement Kornél képviselte
Kanadai Magyar Kulturális Tanácsot (KMKT), Klement Kornél képviselte
Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), Benedek László
Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ), Purger Tibor
Franciaországi Délvidéki Magyarok Egyesülete (FDME), Csonka Sándor elnök
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), Hámos László elnök
Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság (EMKTT), Komlóssy József alelnök
Amerikai Magyar Kongresszusi Kapcsolatok Központja (AMKKK), Nagy Sándor elnök
Lap tetejére