A 2010-es hivatalos állami nyilvántartások szerint a finnországi magyar népesség száma mintegy 2200 főre tehető. Az ország összes megyéjében él magyar. Jelentős elismerést vívtak ki a finn közvélemény előtt művészeink, képzőművészeink, orvosaink, kutatóink, az utóbbi időben pedig fiatal informatikusaink. Az itt élő magyarok egy része rendelkezik finn állampolgársággal.
Az itt lakó magyarok zöme – mintegy 160 család – a Finnországi Magyarok Egyesületének tagja. Ezen kívül szakmai, egyházi csoportokba tömörülnek. Kevés azoknak a száma, akik nem tartoznak sehova. A tartósan itt élők számára elengedhetetlen a közösségi szerveződés, de az ideiglenes munkavállalók is szívesen bekapcsolódnak az egyesületi tevékenységbe.
Egy hivatalos formájú közösségi szervezet megalakításának a gondolata már 1992-ben felvetődött, amit 1993. március 13-án meg is valósítottunk. Az FME már több éve hivatalosan bejegyzett formában működik, finnországi és nemzetközi kapcsolatai vannak, a világ magyarsága számon tartja.
Működéséhez a szükséges minimális anyagiakat a fizető tagság adja, nagyobb rendezvényeinkhez pályázati úton nyerünk támogatást.
Az elmúlt évek folyamán sok fiatal magyar család érkezett Finnországba, főleg Nagy-Helsinki körzetébe. Közülük egyre többen válnak aktív tagjainkká, és tevékeny munkájukkal erősítik egyesületi életünket.
Az évek során sokféle – mindenekelőtt kulturális – tevékenységet szerveztünk, támogattunk különféle kezdeményezéseket a magyar táncháztól kezdve a természetjárásig, illetve a gyermekeknek szervezett Bóbita-klubig, a cserkésztáborokig. Ezek közül ma már sokan önálló egyesületként működnek.
Számon tartjuk, és lehetőség szerint támogatjuk azokat a tevékenységi formákat is, amelyek nem tartoznak kimondottan az egyesület tevékenységi körébe. Ezek között kell említenünk a Finnországi Magyar Gyülekezet tevékenységét, a magyar nyelvű óvodai és iskoláskorú oktatást, részvételt a Magyar Kulturális Központ (Magyar Intézet) rendezvényein, részvételt a Finn–Magyar Társaság országos és helyi szervezeteinek tevékenységében. Külön említést érdemel, hogy a finnországi magyarok történetében először sikerült az FME kezdeményezésére és támogatásával beindítani Espoo, Helsinki és Turku után 2008–2009-ben Tamperében és Vantaaban is a magyar anyanyelvi oktatást óvodás és általános iskolás gyermekeinknek.
Ez azért is lehetséges, mert az anyanyelvi oktatást szervezett körülmények között biztosítják az önkormányzatok, a következő generációk így megtarthatják anyanyelvüket, identitástudatukat. Az ehhez szükséges szakmai-módszertani segítség, illetve a szervezeti élet fenntartásához tartozó eszközök továbbfejlesztése – ha nem is mindig önerőből – megoldható.
Alapelvként tartjuk szem előtt, hogy a külhoni magyarság megtartásának legfontosabb pillérei: a család, a magyar nyelv, valamint a magyar kultúra és a magyar hagyományok ápolása.
Feladatunknak tartjuk ápolni a magyar nyelvet, kultúrát és hagyományokat, támogatni és segíteni az újonnan jövőket; előmozdítani a fizető tagság és az itt élők közötti együttműködést, kapcsolatokat tartani Magyarországgal és a határon túli magyarsággal, nemzeti ünnepeink és jeles évfordulóink méltó megünneplését, kapcsolattartást a térség más magyar szervezeteivel és szövetségeivel, továbbá együttműködést a Finnországban működő magyar külképviseleti és finn társadalmi szervezetekkel.
Magánkapcsolataink példásak, a többségi társadalom tagjaival pedig kitűnőek, ami annak is tulajdonítható, hogy itt szeretik a magyarokat, tisztelik szakmai tudásukat. A magyarok bűnözése ebben az országban ismeretlen fogalom.
Tevékenységünk fontos részét képezi a külföldi magyar egyesületekkel való együttműködés. Ez elsősorban az északi és balti államok magyar egyesületeivel való szoros kulturális kapcsolattartást jelenti. Tagjai vagyunk a NYEOMSZSZ-nak (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének).